Markovics Botond sci-fi hírlevele #26 | 2025. április
Sziasztok!
Ez itt Markovics Botond science fiction író hírlevele.
Rögtön az elején egy fontos hír: a következő hírlevél egy novella lesz. Szóval, a május 13-ai hírlevélben jön az Életjáték című sci-fi novellám. Elképzelhető, hogy néhányan már olvastátok, eredetileg 2018-ban jelent meg, a 2050. című antológiában, de sehol máshol nem volt olvasható.
És továbbra is köszönöm, ha terjesztitek a hírlevél létezését, ajánljátok ismerősöknek, internetes sci-fi közösségeknek, hiszen azért készül, hogy minél több emberhez eljusson.;)
#Helyzetjelentés az új regényről
Egy évvel ezelőtt írtam, még a tavaly áprilisi hírlevélben, hogy kész az új regény első draftja. Még azt is leírtam, hogy idén meg is jelenhet.
Nos, mint közben ráébredtem, az inkább csak egy tapogatózás volt, és átgondolva, átolvasva, nagyon sok minden nem működött még benne. Ezért az elmúlt évben nagyjából a négyötödét teljesen újra is írtam. Szóval, szinte az egészet. Írtam nemrég egy posztot arról, miként kezdtem el tíz év alatt négyszer a Felfalt kozmoszt, mire megtaláltam a végleges verziót (de csináltam ilyet Az időutazás napja regényemnél is), szóval, ez sem ment könnyebben. Ellenben mégis szükség volt erre a korai verzióra, mert segített megtalálom a kapcsot a végleges történettel és szereplőkkel.
A lényeg. Most már tényleg ELKÉSZÜLT.
Jó, és ha kész van, mikor jelenik meg?
A terek szerint a 2026 júniusi Könyvhéten. Igen, ez még több mint egy év. Ennyi a normális átfutási idő, részemről rengeteg szövegszintű javítás van még hátra: helyenként egészen furcsa narráció is előfordul, plusz olyan helyeken járnak a hősök, ami nyomokban sem létezik a valóságban, és ennek nyelvi leírásához új eszközöket kellett használnom. Utána következik a kiadói egyeztetés, majd a szerkesztés és korrektúra év elején. A jó hír, hogy közben ősszel el is kezdem a következő könyvet, hogy ne kelljen még egyszer ennyit várni.;)
És lassan majd már konkrétumok is lesznek a lelkesedésemen túl, pl. regénycím, részletek és hasonlók.
#Tavaszi sci-fi könyves-képregényes körkép: új megjelenések, friss bejelentések
Nemrég azon tűnődtem, hogy mennyire kevés sci-fi jelenik meg manapság, de aztán érkeztek az újabb és újabb idei bejelentések, és rájöttem, hogy ha a képregények bővülő, egyre izgalmasabb kínálatát is ide veszem, annyira azért nincs ok panaszra. Talán egyedül kicsit több vérbeli sci-fi regény, ami hiányzik, de így is egészen izgalmasnak tűnik ez az év sci-fi irodalmi oldalról.
Íme a már megjelent, eddig bejelentett és engem érdeklő regények listája:
John Scalzi: Csak a Hold az égen (regény, Agave)
Már megjelent, hamarosan nekiugrom, mert ilyen agyament koncepciót régen láttam: ugyanis a Hold sajttá változik. Szó szerint. Elég őrültségnek tűnik, viszont a regény komolyan áll hozzá, és azt viszi végig, hogy erre miként reagál a társadalom és az emberek.
Amal El-Mohtar - Max Gladstone: Így veszíted el az időháborút (regény, Kossuth)
Két rivális ügynökség vív ádáz háborút egymással az időben. A regény két ellenlábas ügynök levelezéséből áll, így egyszerre fantáziadús science fiction és egy nem mindennapi, különleges/furcsa szerelem története.
Yume Kitasei: Vándorló csillagok (regény, Agave)
Generációs űrhajós thriller, amelyben a Phoenix űrhajó tizenegy éve távolodik a Földtől: egy nemrég felfedezett bolygó felé tart, mely az emberiség új jövőjét jelentheti. A fedélzetén nyolcvan fiatal nő tartózkodik, akiket együtt készítettek fel arra a küldetésre, hogy a hajón mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermekeknek adjanak életet. Miután azonban egy robbanásnak hárman áldozatul esnek, az egymásba vetett bizalomnak vége szakad.
Attack on Titan 2. kötet (manga, Fumax)
Egy nagyon izgalmas manga a népszerű anime alapján, aminek az első magyar kötetét olvastam, és nagyon várom már, hogy a folytatást is kézbe vegyem. A sztori szerint óriás titánok lepik el a bolygót, az emberiség pedig fallal körülvett városokban próbál túlélni. És ez csak az alapfelütés.
Suzanne Collins: Az aratás hajnala (regény, Agave)
Az első két Az éhezők viadala könyvet nagyon szerettem, a következő kettőt már nem annyira, viszont az 5. kötet (ami szintén egy előzmény) Katniss mentora, Haymitch fiatalkoráról és az 50. Viadalról szól, és remélem, hozzá tud tenni az előző könyvekhez, és kerek történet lesz.
Jön, idén megjelenik:
Masanume Shirow: Ghost in the Shell (manga, Fumax)
Sosem gondoltam volna, hogy ez a kultikus sci-fi/cyberpunk manga valaha megjelenik magyarul, és már majdnem beszereztem az angol kiadást, de szerencsére a bejelentés megelőzött. Még idén érkezik, ha jól tudom, deluxe, keménykötetes kiadásban.
Makoto Yukimura: Planetes (manga, Fumax)
Na, a Planetest még olyannyira sem gondoltam, hogy valaha olvasható lesz magyarul, hogy tavaly nyáron megvettem angolul. Közeljövős, űrhajós sci-fi, helyenként drámai, filozofikus epizódokkal, valamikor a második félévben.
John Islington: A sokaság akarata (regény, Agave)
Ez egy frissen bejelentett fantasy regény az Agave kiadótól (a borítója mondjuk elég scifis, és nagyon hangulatos), a szerzőre elvileg sokat hatott Brandon Sanderson és Patrick Rothfuss, a regény pedig kicsit Az éhezők viadala és Vörös lázadás-keveréknek tűnik így elsőre, de már csak a 800 oldalas terjedelme miatt is valószínűleg szövevényesebb lesz.
Fazekas Attila - Nemere István: A Nemere-akták (képregény)
Fazekas Attila, a magyar képregény ikonikus alakja, gyerekkorom kedvenc grafikusa újabb életmű gyűjteményes kötettel jelentkezik. Nemere István pedig a magyar science fiction irodalom egyik atyja, aki sajnos idén év elején, 81 évesen elhunyt.
Ebbe a kötetbe ezúttal a Nemere István regényeiből rajzolt Fazekas-képregények kerülnek különleges, nagyalakú formátumban. Olyan szuper, főként sci-fi képregény feldolgozások, mint az Időtörés, A neutron-akció, A Triton-gyilkosságok, a Holtak harca, vagy a Műkincsrablók a kisbolygón (Űrkalózok fogságában címmel). Már előrendeltem, május 9-én jelenik meg.
James S. A. Corey regény: Az istenek kegyelme (regény, Fumax)
A The Expanse 9. kötete után a James S. A. Corey álnevű szerzőpáros, Daniel Abraham és Ty Franck új sci-fi trilógiába kezdett (trilógia, mi? A The Expanse is így kezdődött:)), ami ősszel várható magyarul: az alapötlet szerint az emberiséget egy idegen faj igázta le, és a túlélésünk a hasznosságunktól függ. Távoli jövős, űropera lesz, ha nem tévedek, én többet nem is akarok róla tudni a megjelenésig.
M. R. Carey: A Végtelenség kapuja 2. rész - A világok visszhangja(?) (regény, Fumax)
Írtam tavaly az előző kötetről, hogy 2024 egyik meglepetéskönyve volt számomra, egy okos és ötletes multiverzumos sci-fi, úgyhogy én nagyon várom a folytatást.
Új Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával (Gabo kiadó) kiadás egy egészen impozáns borítóval. A Rámát szerintem nem kell bemutatni, az idegen hengerűrhajót felfedező űrhajósok története 1972-es megjelenése óta a sci-fi egyik alapműve, és Denis Villeneuve már régóta tervezi a megfilmesítését.
Jonathan Hickman - Nick Dragotta: East of West (képregény, Fumax)
Ez a képregény egyszerűen szinte minden fantasztikus alzsáner egyben, egy alternatív történelmi, disztópikus, posztapokaliptikus-apokaliptikus, sci-fi, fantasy, misztikus western egyveleg. Gyönyörűen megrajzolt, őrült utazás a hét nagy technonemzetre osztott alternatív jövőbeli Amerikában, ahol konzerválódott a vadnyugati életforma, a férfiak pisztolytáskával járnak és hatalmas bajusszal, de közben futurisztikus járműveken repkednek, a földből meg óriási tornyok nőnek ki, és közben életre kelnek az apokalipszis lovasai is.
Rick Remender: Black Science (képregény, Fumax)
Szintén sci-fi képregény, ezúttal egy család bolyong a párhuzamos univerzumok végeláthatatlan labirintusában. Az ötlet kicsit a Sliders című ‘90-es évekbeli sci-fi tévésorozatra emlékeztet, de annál sokkal őrültebb.
És természetesen idén is folytatódnak a tavaly elindult képregény/manga sorozatok, mint Az Alita, a harc angyala, az Invincible - Legyőzhetetlen vagy a The Boys.
Bónuszként, mert nem sci-fi, de egyik kedvenc mangám egy vérbeli, izgalmas vikinges történet, The Vinland saga, amit ugyan én angolul gyűjtök egy bőrkötéses deluxe kiadásban, de a Gabo kiadónál érkezik szintén magyarul, és nagyon lelkesen ajánlom, az egyik legszebben rajzolt manga. A rajzolója a korábban a fent említett Planetest író és rajzoló Yukimura.
#Könyvheti beszélgetés és dedikálás Szegeden, június 13-án
Közeleg a 96. Ünnepi Könyvhét: június 12. és 15. között kerül megrendezésre Budapesten, a Vörösmarty téren és más vidéki városokban is. A könyvmegjelenéseim közötti holtidőkben nem szoktam dedikálni, így a Vörösmarty téren most csak olvasóként leszek kint.
Szegeden viszont, ahol még sosem jártam Könyvhét alatt, ezúttal hivatalosan is!
Június 13-án, pénteken Szegeden 11 órától a Dugonics téren fogunk beszélgetni Szabó István Zoltánnal (Steve) a science fictionről, majd kora délután, 13 órától dedikálni is fogok.
Szóval, ha arrafelé laktok, vagy arra jártok, gyertek!
(Pontosabb részletekért figyeljétek a Facebook-oldalamat vagy a Könyvhét szegedi hivatalos programját.)
#BUSINESS FEST, június 12-én az Infoparkban - kerekasztal beszélgetés Rab Árpáddal Sci-fi és valóság címmel
Egy nappal a szegedi esemény előtt a Business Festen Rab Árpáddal beszélgetünk a sci-firől és valóság kapcsolatáról. Szerintem nagyon izgalmas koncepció a futurológust/tudományos kutatót összeültetni a science fiction íróval, ráadásul Árpáddal szerepeltünk már pár éve közös beszélgetésben, én azt nagyon élveztem. (Részletek hamarosan.)
#Menő sci-fi ötletek 8. - A jövőbelátók
A science fiction számomra egy egészen egyedi “jelenség” az irodalmon belül, ugyanis az irodalmi részen túl tele van elképesztő ötletekkel, elméletekkel, futurológiával, tudománnyal, amire más irodalmi zsáner valószínűleg nem igazán képes. Ilyen ötletekről írok ebben a sorozatban.
A korábbi témák közt szerepeltek már a Beszélő kutyák, a Teleportáció, a Kupolavárosok, időfelügyelő szervezetek, az intelligens növények, másfajta fizika, hatalmas, rejtélyes objektumok (BDO-k), és most jöjjenek az:
A jövőbelátók
Érdekes, hogy a science fiction irodalom két leghíresebb műve, a Dűne és az Alapítvány is a jövőbelátás köré épül, de egészen más módon, mert míg a Dűnében a fűszer révén kitágított mentális képességként, látomások formájában jelenik meg, az Alapítványban matematikai modellek, statisztikai előrejelzések révén, a pszichohistória jóvoltából.
A jövő ismerete pedig mély filozófiai és etikai kérdéseket is felvet: vajon a jövő előre meghatározott, vagy szabadon alakítható? A jövő ismerete teher vagy lehetőség, és egyáltalán mit jelent a szabad akarat, ha a jövő már ismert? Ha pedig megváltoztatható, annak milyen következményei lehetnek?
Dan Simmons a Hyperion-ciklusában, illetve annak közvetlen folytatásaiban, az Endymion-ciklusban a jövő egyszerűen már létezik valahol, és azok számára hozzáférhető, akik képesek időn kívül gondolkodni. Ilyen Aenea, a fiatal lány, aki különleges képességgel bír, egyszerűen tudatában van jövőbeli eseményeknek, és szinte természetes nyugalommal mozog a sorsa felé vezető úton. Aenea döntéseit pedig ez a belső tudás irányítja. Nem a „mi fog történni” kérdése fontos, hanem hogyan reagálunk arra, amit már ismerünk.
Philip K. Dick: Különvélemény című novellájában (és az azonos című 2002-es sci-fi moziban) a jövőbelátás technológiája – a Prekognitív rendszer – az állam eszközévé válik a bűnmegelőzés nevében. A történet itt a jövő előre megírt voltát kérdőjelezi meg. A főhős, John Anderton saját sorsát próbálja újraírni, miközben egyre személyesebben kell szembenéznie azzal, hogy vajon valóban dönthetünk-e jövőnkről.
Ted Chiang: Életed története című kisregényében (és a belőle készült Érkezés című moziban) a jövőbelátás nemcsak tudományos koncepció, hanem mély emberi történet is. A nyelv és az idő természetének újraértelmezése révén a főszereplő képes lesz nem lineárisan/körkörösen (?) érzékelni az időt és az életét – így nemcsak a jövőt látja, hanem át is éli, és múltbeli emlékként él tovább benne annak minden öröme és fájdalma.
Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége című regényében Henry genetikai rendellenessége miatt akaratlanul ugrál az időben, előre- és visszacsöppenve saját és szerelme, Clare életébe – így részletekben látja a jövőt, amelyet képtelen megváltoztatni. A könyv tudományos-fantasztikus alapjai nem csupán a tér-idő elméletekkel játszanak, hanem súlyos emberi kérdéseket vetnek fel: mihez kezdünk azzal a tudással, ami megfoszt a meglepetéstől, de elmélyíti az érzelmi kapcsolatainkat?
Amikor ezt a témát kiválasztottam, meg voltam győződve róla, hogy erről én bizony egyik regényemben sem írtam. De aztán rájöttem, hogy mégis.
Nem az Az időutazás napja duológiában, hiába van abban időutazás, de mivel ott ez totális káosszá válik, ezért ott bizony nincs jövőlátás, mert maga a jövő, sőt, a jelen is folyamatosan változik, módosul. Viszont itt van a Felfalt kozmosz, amelynek központi konfliktusát okozó másik univerzum, a Szupraverzum egyik fizikai sajátossága, hogy időnként egyfajta szellemkép formájában felvillantja az ember számára a néhány perccel későbbi jövőt. A gond csak az, hogy ez egyben a Szupraverzum determinisztikusságának következménye, és ha valaki mégsem úgy cselekszik, ahogy nemrég látta, akkor összeomlik körülötte, vele együtt a téridő. Azaz, ez egyfajta kényszerítő erőként jelenik meg, amiről hiába szerzel tudomást, lehetetlen, vagy értelmetlen neki ellenállni, hacsak nem akarod magad kiírni a világból.
#Tudtad-e hogy…?
Az Alien - A nyolcadik utas a halál híres jelenetében, amikor a Nostromo űrhajósai megtalálják az idegen űrhajót és az idegen csontvázat, gyerekszínészek rejtőztek az űrruhák alatt, hogy az idegen Space Jockey még nagyobbnak tűnjön? És ez hagyján, de Ridley Scott gyerekei, Jake és Luke is a gyerekszínészek közt voltak.
#Jönnek a robotok!
Óvatos becslések szerint 2050 környékéig - szerintem előbb - minimum 60 millió emberforma robot fog munkába állni, és innen pedig nagyon gyorsan exponenciálisan tovább fog nőni a számuk.
De már most eljutottunk oda, hogy kereskedelmi forgalomban idehaza is kapható robot, a Unitree G1, ami elképesztő mozgáskoordinációval rendelkezik. Nem olcsó, 12 millió Ft. És gondoljátok el, hogy akkor 25 év múlva mennyivel fejlettebb lesz a technológia!
A Unitree G1 csak egy a robotfejlesztések közül. Íme még néhány izgalmas projekt:
És talán a jelenlegi legkompexebb, a Helix:
#Érdekes
Egy nagyon alapos (3 órás, szóval naná, hogy az) életút-interjú Brandon Sandersonnal, a kortárs fantasy legnépszerűbb és legsikeresebb írójával, aki nem mellesleg egy rendkívül jófej arc, és dőlnek belőle a vicces történetek. (Angolul van, de mint mindig, magyarul is feliratozható.)
Dűne 2. visszatekintő, forgatási jelenetek, karaktereken keresztül. Azt még mindig nem értem, hogy nem a Dűne 2. kapta a legjobb fényképezés Oscarját ennyi csodálatos és egyedi jelenettel, beállítással.
Az Apple székház elképesztő technológiája és dizájnja - kívülről, belülről:
#Ez is érdekelhet a korábbi hírlevelekből
2025 márciusi hírlevél - közelgő sci-fi sorozatok | Utazás az univerzum végéig | A legjobb űrben játszódó sci-fi sorozatok, ami nem Star Trek | Nők a világűrben | Menő sci-fi ötletek: nagy, rejtélyes objektumok (BDO-k) | Podcast sorozat sci-fi/fantasy írókkal | 10 perces időgép!
TOP 8+1 kedvenc idegen lényem - hírlevél extra
2025 februári sci-fi hírlevél - Milyen sci-fi filmek érkeznek 2025-ben | Menő sci-fi ötletek: másfajta fizika | Flippermúzeum ajánló | 2025 lesz az utolsó normális év, avagy jön az AI? | Egyperces időgép...
TOP15 kedvenc science fiction regényem - hírlevél extra
A főoldali, havi illusztráció Yangyang Sui alkotása, itt megtekinthető néhány további, szintén fantasztikus festménye.
Köszönöm a figyelmet!
Ha tetszett, ajánld másoknak is!
