Alita, a harc angyala - A Battle Angel: Alita manga magyarul | Markovics Botond sci-fi hírlevele #15 - extra
Hamarosan már magyarul is olvasható a Battle Angel: Alita, avagy Alita, a harc angyala sci-fi/cyberpunk manga. A Fumax kiadó szeptember végén kezdi el megjelentetni a kilenc kötetes sorozatot, és ismerve a magyar mangakiadás nehézségeit, bevallom, sosem hittem volna, hogy ez valaha megtörténik.
Én még jónéhány éve olvastam angolul, és azt ugyan nem tudom garantálni, hogy neked tetszeni fog-e, de azt el tudom mondani (spoilermentesen), hogy nekem miért is tetszett annyira.
A Battle Angel Alitáról először valamikor a 2000-es évek elején hallottam, amikor James Cameron azt nyilatkozta, hogy évek óta szeretné megcsinálni a moziváltozatot. Fogalmam sem volt, mi ez, ja, valami japán manga, már a címe elriasztott, random akcióizének tűnt, jól van, lapozzunk. Ez egy klasszikus nyugati képregényes előítélet és tudatlanság volt, szerencsére azóta ebből már kinőttem, közben felfedeztem, hogy a japánok mennyire addiktívan és izgalmasan tudnak történetet mesélni. (Persze, a mangáknál sem minden zseniális, de az elképesztően sok sorozatból bárki megtalálhatja a neki tetsző történeteket - vagy azok anime verzióit, ha van.)
Az Alita, a harc angyala mangasorozat közel 2000 oldalas, magyarul kilenc kötetben fog megjelenni Hornos Dániel fordításában. 2019-ben készült belőle egy nagyszabású film Robert Rodriguez rendezésében, James Cameron producerkedése alatt, mérsékelt sikerrel. Sőt, számomra a film is csak mérsékelten tudta megragadni az Alita lényeget.
1. Na de mi ez pontosan?
Yukito Kishiro japán mangaka alkotása (eredeti címe Gunnm). Ha esetleg nem egyértelmű, mi az a manga, kb. a képregény japán megfelelője, hátulról előre és jobbról balra olvasandó, fekete-fehér, és némileg másfajta történetmesélési eszközökkel rendelkezik, mint a nyugati képregények (pl. sokszor több panellel mondja el ugyanazt, erősen fókuszál a karakterek arcára, érzéseinek kifejezésére) gyerekektől a felnőtteknek terjedő mindenféle zsánerbe tartozó történetek ezreivel.
Bevallom, kezdetben azt gondoltam, hogy a manga nekem nagyon ifjúsági, és valóban rengeteg fiatalabbaknak szóló cím van, talán ezek is a legismertebbek (pl. Dragon Ball, One Piece, Naruto, My Hero Academia, stb.), azonban közben olyan felnőtteknek is szóló dark fantasy, horror, science fiction mangák találhatók köztük, mint Junji Ito horrortörténetei, a Berserk, amely szinte az egész dark fantasy alzsánerre nagy hatással volt, pl. a From Software Dark Souls videojátékait is ihlette, de itt van a klasszikus Ghost in the Shell vagy Akira, amelyek William Gibson mellett a cyberpunk meghatározó művei. És még mindig csak a legismertebbek közül néhányat említettem.
Az Alita, a harc angyala 1990-1995 között futott, kilenc 200 oldalas kötetben, egy megosztó befejezéssel, szóval, nem mai darab, de az erejéből, bájából egy szemernyit sem vesztett az eltelt 30-35 év alatt. Akad benne ifjúsági/YA szál is, de ez senkit ne riasszon el, mert eközben drámai, véres, emellett komolyan veszi magát és a felépített világát.
A történetben a 2500-as évek közepén járunk, a Földön tengődő emberek a múltból nem sok mindent tudnak, mindössze annyi derül ki, hogy volt egy világégés, és már régen benépesítettük a Naprendszert is. A Scrapyard nevű szemét- és roncstelep városka felett pedig ott lebeg Zalem, a gigantikus, égi város/űrállomás, ami egy űrliftről lóg alá, és időnként a felszínre szórja a hulladékát. Scrapyard nyomorgó lakói azért dolgoznak, hogy ellássák a zalemi elitet, eközben a fentről kiszórt szeméthalmukban turkálnak értékes cuccok iránt, és titokban Zalemről álmodoznak.
Daisuke Ido, a kiberdoktor ebből a szemétből kukáz ki egy különös kiborg torzót, hazaviszi, és újraéleszti, és megajándékozza egy új, kibernetikus testtel. Ő Alita, az emlékeit vesztett kiborg, egy emberi agy köré épített robot fej/test kombinációja, aki aztán megpróbálja megfejteni, kicsoda is ő, honnan származik. Nagyon makacs, öntörvényű, hatalmas szíve van (még ha az műszív is:)), emellett pedig az ősi, marsi kiborg-harcművészet, a panzerkunst mestere, de fogalma sincs, hol tanulta egyáltalán.
Ezzel kezdődik a kaland, amelyben Alita a múltját és az indentitását keresi, és közben nagyon sok kiborgot és gonosz embert ver szét, hullanak a kibernetikus és nem kibernetikus végtagok és testrészek. Alita utazását azonban meglepően komoly drámák övezik, melynek középpontjában Zalem, a titokzatos, lebegő város áll, ahonnan Alitát kikukázták egykoron.
A világ nagyon gazdag és izgalmas, itt majdhogynem mindenki kibernetizált, és az sem gond, ha félbevágnak, elég ha a fejed megvan, kapsz egy kiborg vázat, aztán hajrá. Emiatt cyberpunkként is szokták kategorizálni, és végül is, vannak benne kiborgok, sőt, néha punk kiborgok is, de minden másban inkább egy klasszikus science fictionnek gondolom.
Jópár dolgot persze fel tudnék róni a manga hibájának, például, hogy néha csapong, el-elbillen B-filmes irányba, főleg amikor a komoly, drámai események közepén megjelenik néhány oda nem illő, idegesítően karikatúraszerű mellékkarakter, azonban szerencsére a történet, a karakterek, a rejtélyek és a feszültség van annyira magas színvonalú, hogy ezek ne legyenek zavaróak.
2. Miért szeretem?
Alita karaktere miatt
Alita az egész történet lelke: a fiatal emberi agyából eredő személyisége, elszántsága, jellemhibái, túlcsorduló érzései, agressziója, na meg az összetéveszthetetlen stílusa, legyen az a szájtartása, a pózer mozdulatai, az őszinte lelkesedése bármi iránt, igazán szerethető karakterré teszik, még akkor is, ha elsőre nem hiszed el, hogy így lesz.;)
Azonban nem csak ő, hanem az összes főbb karakter is izgalmas, legyenek azok pozitív vagy negatív szereplők, még a legkegyetlenebb kiborg-mészáros főellenfélnél mögött is megbújik egy olyan háttértörténet és dráma, ami érthetővé teszi a személyiségét, és a szimpatikus szereplők is tele vannak súlyos defektekkel, amelyek helyenként sokkoló és tragikus eseményekhez vezetnek.
A világépítés miatt
Az űrből alányúló, titokzatos Zalem nemcsak Alita és a barátai, hanem az én agyamat is megmozgatta. Ez a rejtély nagyon ügyesen húzza maga után az olvasót, tudni akartam, mi van fent, kik játszadoznak ilyen kegyetlen módon a földi emberekkel. Ez azonban csak egy rejtély a sok közül, mert elsőre talán még nem látszik, de ez egy hatalmas sci-fi világ, ami nagyon okosan építkezve nyílik egyre nagyobbra.
A motorball aréna!
Amikor először megláttam a motorballt, azt gondoltam: ne, már! Szerintem már a nyolcvanas években is ciki volt ez a futurisztikus rollersportos marhaság, hogy kerül ez ide?
Viszont ahogy elkezdtem olvasni, mindent visszavontam. Az Alita sztorija végig nagy sebességgel robog, egy pillanatra sem ereszt el, de a motorballos részek még ebből is kiemelkednek. Számomra ez a manga csúcspontja, egy totálisan őrült, fantasztikusan megkomponált történetszál, tele feszültséggel, akcióval, dinamikus rajzokkal és remek jelenetekkel. A filmváltozat megpróbált valamit ebből visszaadni, de csak éppen megkarcolta a felszínét.
A rajzstílus miatt
Yukito Kishiro képes minden egyes panelen élővé és érzővé varázsolni Alitát, egyen éppen szomorú, boldog, dühös, vagy teljesen kiüresedett.
Gyönyörűen megkomponált oldalak, jelenetek, fantasztikusan részletes, stílusos panelekkel, ami csak belelapozva nem is feltétlenül látszik, de olvasás közben hatalmas élmény már csak a rajzok miatt is. Az Alita nem akar hiper-realisztikus lenni (egyik manga sem akar), viszont stílusos és művészi módon van megrajzolva, ahol hosszan el lehet mélyülni egy-egy panelben. Már ha a történet sodrása hagyja, mert a legtöbbször nem hagyja.
Ráadásként a sorozat megcsinálja azt a bravúrt, amit olvasás közben valójában alig lehet észrevenni: Alita folyamatosan, de alig észrevehetően változik, és tinilányból/emlékek nélküli kiborgból lassan felnőtté érik. Nem a kiborg testre gondolok, hanem a viselkedésre, magára a karakterre, arcmimikára, mozgásra. Ez a nagyon aprólékos átmenet akkor tűnik fel igazán, ha sok száz oldal után visszalapozunk a történet kezdetére. És mindezen túl lehetne még hosszan beszélni a fantasztikusan megkomponált akciójelenetekről, a különleges ellenfelek dizájnjáról is.
3. Hogyan érdemes elolvasni?
Magyarul egyelőre a kilenc kötetes Alita, a harc angyala ciklus jelenik meg, ezt lelkesen ajánlom, nagyon szórakoztató és izgalmas sci-fi. A mozifilm, ha jól emlékszem, talán az első három kötetet dolgozta fel, kicsit megkavarva az eredeti történetet, belekapott a motorball arénás részekbe is. Angolul van még bőven folytatás, a nagyon hosszú The Last Order, ami nekem nem igazán tetszett, valamint van egy jelenleg is futó előzmény, a Martian Chronicles, amit még nem olvastam.
Yukito Kishiro az alapsorozat befejezése felé sajnos komoly mentális problémákkal küzdött, így a végére kicsit szétesett a történet, és egy kurta-furcsa befejezéssel ért véget a sorozat. Szerencsére kilábalt a mélypontról, és öt évvel később elindult a folytatás, ekapcsán pedig készült egy végső befejezés is. Az angol kiadás végén mindkettő megtalálható, elsőként a hivatalossá vált, utólag megírt, majd pedig érdekességként a régi lezárás - ami egyébként borzalmasan rossz. (Magyarul feltételezem az új befejezés várható majd.)
A folytatás, a The Last Order egyébként jóval monumentálisabb, modernebb, és eleinte nagyon izgalmas, mert Yukito Kishiro némi egy helyben toporgás hirtelen kitárta a Naprendszer kapuit, bolygókat, frakciókat, űrállamokat sorakoztatott fel, és hirtelen egy gigantikus űropera lehetősége nyílt meg új, félelmetes ellenfelekkel. Eközben egyre több flashback bukkant fel Alita múltjából, a Marsról, ahol a kiképzése folyt. Aztán sajnos ezekről egy idő után mind elfeledkezik, és a történet teljesen széthullik, Alitáról más karakterekre kezd fókuszálni, egymást követik az arénaharcok. Szóval, ez nekem már nem volt az igazi, nem is olvastam végig.
Szóval, hamarosan már magyarul is olvasható ez az ikonikus science fiction manga, és remélem, hogy a Fumax megtalálja benne a számítását, Alita pedig az olvasóit, mert vannak még hasonló, általam is kedvelt felnőtt sci-fi és fantasy mangák, amiket szintén jó lenne magyarul is kézbe venni.
#Ez is érdekelhet:
2024. augusztusi hírlevél: menő sci-fi ötletek: Teleportáljunk! | Az SFF Vektor az év sci-fijének választotta a Felfalt kozmoszt | Könyvajánlók: Invincible képregény, A végtelenség kapuja, Planetes és mások… | Felfalt kozmosz napló: Másfajta fizika
Könyvheti könyv- és képregényajánlók
#Donate!
Ha esetleg szeretnéd támogatni a regényírásomat vagy a hírleveleimet pl. egy kávémeghívással;), akkor van erre is lehetőség ide kattinva egy nagyon egyszerű paypal donate formában.
Köszönöm a figyelmet!
Ha tetszett, ajánld másoknak is!
