Markovics Botond sci-fi hírlevele #24 | 2025. február
Sziasztok!
Ez itt Markovics Botond science fiction író hírlevele.
(Ha az email váratlanul ér véget, akkor a gmail levágta a végét. Kattints a “tovább” gombra, hogy az egészet el tudd olvasni.)
#Egy friss interjú velem a Dibookon
Az interjú ide kattintva olvasható.
És ha papírkönyv helyett e-ben olvastok, a könyveim természetesen elektronikus változatban is kaphatóak a Dibook oldalán. És itt legalább minden elérhető, mivel az e-könyv nem fogy el.:)
#Milyen scifi filmek jönnek idén?
Lassan tényleg elindul az év, és eszembe jutott, hogy nem igazán tudom, milyen sci-fi mozibemutatók várhatóak idén.
Persze, nyilván lesz egy csomó Marvel és DC szuperhősfilm (Superman, Fantastic Four, Thunderbolts, stb.), de engem főleg az ezeken túli mozik érdekelnek. Alább ki is gyűjtöttem az érdekesebb, közelgő bemutatókat, főleg azokra fókuszálva, amelyek engem érdekelnek (szóval, simán lehetnek még ezeken túl is izgalmas filmek).
Mickey 17 (bemutató: 2025. március 7.)
Edward Ashton pár éve írta meg a Mickey 7 című szórakoztató sci-fi regényét (magyarul 2023-ban jelent meg az Agave kiadónál, és azóta van már folytatása is Antianyag Blues címmel), amelyre rögtön ráugrott Bong Joon-ho, au Oscar-díjas Élősködők vagy az Okja című szatirikus filmek rendezője, és okkal.
Mickey Barnes egy eldobható, egy munkás, akit klónoznak, így a veszélyes feladatoknál őt vetik be. Ha meghal, hát bumm, a klónja megkapja az utolsó lementett emlékeit, és él, dolgozik tovább. Csak ez Mickeynek nem olyan jó dolog azért, persze, alaposan el kellett volna olvasni a munkaszerződést aláírás előtt.
Aztán egyszer csak homok kerül a gépezetbe, és tévesen hiszik azt, hogy Mickey meghal, így aztán kettő lesz belőle. A filmben a 7-es számú klónt 17-re változtatták, így a főszereplő Robert Pattinson még többször fog viccesen elhalálozni, ha jól sejtem. Ha hard sci-fire, komoly sci-fire vágysz, nem a te filmed lesz, én a fent említett Okja és az Élősdiek-szerű abszurd mozira számítok.
Mission Impossible 8: A végső leszámolás 2. rész (2025. május 21.)
Tom Cruise futurisztikus kémfilmsorozatát szerintem nem kell bemutatni, én még kiskoromban, tv-sorozatként találkoztam először a maszkokat nyomtató, lehetetlen küldetéseket végrehajtó, titkos csoporttal. Az előző 7. mozis rész, aminek ez lesz majd a közvetlen folytatása talán az eddigi leglehetetlenebb küldetés, végre nem egy random gonosz alvilágival, hanem egy szuperokos AI-jal. Szóval, a 7. nekem nagyon bejött, hiába volt tele hülyeséggel, a tempó, a tétek, az akció simán az egyik legjobb MI-filmmé tette, plusz a legelső jelenetben olyan magasra teszik a címbéli lehetetlen küldetés célját, hogy nagyon kíváncsi leszek, azt hogyan oldják meg a tengeralattjáró mélyén.
28 évvel később (2025. június 20)
Danny Boyle és Alex Garland újra együtt a 28 nappal később újabb folytatásában. Zombik, nagyon erős atmoszféra, nyomasztó hangulat, már a trailer is borzongató:
Jurassic World: Újjászületés (2025. július 2.)
Bevallom, én nehezen tudom követni már, mi történik a dinós franchise-ban, az utóbbi filmekből semmire nem emlékszem, ami sok mindent elmond róluk. Az új mozihoz azonban visszahívták David Koeppet, aki az első, 1993-as film írója, és Spielberg is besegített az ötletelésben, határozottan azzal a szándékkal, hogy visszatérjenek a gyökerekhez. Többek Scarlett Johanson és Mahersala Ali fog dínók elől menekülni, meglátjuk, milyen sikerrel.
Predator: Badlands (2025. november 7.)
Az előző Predator/Ragadozó-film, a Prey/Préda egy merész csavarral a 18. századba helyezte vissza, ahol a komancs indiánok és francia telepesek kerülnek összetűzésbe a Ragadozóval. A maga egyszerűségében szerintem egy egészen hangulatos film lett, és a Badlandst ugyanaz a Dan Trachtenberg rendezi, aki a Prédát is, ami alapján én bizakodó vagyok. És ez a film a Prédával szemben már moziban is bemutatásra kerül.
A menekülő ember (2025. november)
Stephen King A menekülő ember című regénye pont 2025-ben játszódik, szóval, jó ötlet, hogy az 1987-es Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült filmadaptáció után újra feldolgozzák. Novemberben jön belőle az új film Edgar Wrighttól, többek közt Glenn Powellel, Josh Brolinnal, Michael Cerával a főbb szerepekben.
Avatar 3. - Tűz és hamu (2025. december 19.)
Sok mindent lehet mondani az Avatarról - jót és rosszat is, de a látvány és az, hogy emiatt tódulnak rá az emberek, egyértelműen az év egyik, ha legnagyobb mozis eseményévé teszi a 3. részt. Remélem, a sztori mélyebb lesz, mint az előző epizódé, kíváncsian várom, merre tart tovább Pandóra na’vi-jainak története.
És a végére néhány talán kevésbé szem előtt lévő, de egészen izgalmas mozi:
Elektromos állam (március 14.) jön hamarosan a Netflixen, aztán pontos dátum nélkül a Rogue Trooper című animációs sci-fi, ami egy angol képregény alapján készül Duncan Jones rendezésében, és egy genetikailag módosított katonáról szól. Valamint az Ash/Hamu (március 21.) című független sci-fi Eiza Gonzalesszel és Aaron Paullal, szintén egészen érdekesnek tűnik a trailer alapján.
Ti melyik filmeket vártjátok a legjobban?
#2025 lesz az utolsó "normális" év? Avagy közeleg az AI?
“Az exponenciális fejlődés különös tulajdonsága, hogy sokáig észrevétlen marad, majd hirtelen minden megváltozik körülöttünk. A jelek szerint most egy ilyen pillanatban vagyunk.”
2008-ban jelent meg az Isten gépei című regényem (2018-ban javított kiadásban, extra novellákkal is megjelent Isten gépei és más történtek MI-kről címmel), amely az ugrásszerűen gyorsuló technológiai fejlődésről szól, hogy miként száguld el mellettünk az AI/MI, és válik szinte felismerhetetlenné a világ.
És egyre inkább úgy tűnik, hogy ez akár sokkal hamarabb is bekövetkezhet, mint gondolnánk.
Hogy miért? Mindenkinek, akit egy kicsit is jobban érdekel a világ és a jövő, ajánlom az alábbi AI-témájú írást, nagyon érdekes, és helyenként talán ijesztő is. Ettől még ez itt a valóság (egy lehetséges, de egyre közelebbi).
#Eldobható testek akció az Agave kiadónál
Az Eldobható testek című regényem most mindössze 1290 Ft-ért kapható a kiadó webshopjában! Nincs már túl sok belőle, és mivel ez a második kiadás, utána egy darabig nem is várható új kiadás.
A regény a 24. században játszódik, és egy olyan forradalmi technológiáról szól, amely lehetővé teszi, hogy bárki megszabaduljon a test évezredes börtönéből, és testeket nyomtasson magának, azokat úgy cserélgesse, akár a ruhákat. Ez pedig alapjaiban forgatja fel a Naprendszert, és Vireni Orlando, a Naprendszer igazságügyi szervezetének elszánt tagja társaival egy két részre szakadt világban próbálja megfékezni a káoszt, amit ez az újhumán létezés magával hoz. (A regény 2021-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat és a Monolit-díjat is.)
És mivel önmagában még nem jön ki egy ingyenes kiszállítás, ezen kívül például még a Felfalt kozmosz című regényem kapható a kiadónál (a korábbiak már elfogytak).
Ez pedig itt az Agave legutóbb megjelent science fiction könyveinek listája, innen is lehet izgalmas sci-fikért csemegézni.
#Menő sci-fi ötletek 6. - Másfajta fizika
A science fiction számomra egy egészen egyedi “jelenség” az irodalmon belül, ugyanis az irodalmi megfontolásokon túl tele van elképesztő ötletekkel, elméletekkel, futurológiával, tudománnyal, amit így együtt szerintem nem is igazán tud senki igazán értékelni az olvasókon túl. Legyen az pl. Asimov pszichohistóriája vagy robottörvényei, vagy Clarke hatalmas űrobjektuma, a Ráma, akár Frank Herbert Dűnéjének sajátos ökoszisztémája a fűszerrel, amire egy egész galaktikus birodalom épül, hogy csak néhány ismertebbet említsek.
Ilyen izgalmas ötleteket, témákat járok körül ebben a sorozatban. Korábban szerepeltek már a Beszélő kutyák, a Teleportáció, a Kupolavárosok, időfelügyelő szervezetek, Intelligens növények, és most jöjjön a:
Másfajta fizika
Ha fizika, akkor az ausztrál Greg Egan. Egan különös figura, kezdve azzal, hogy senki nem tudja, pontosan kicsoda, nincs róla fotó a neten, nem jár író-olvasó találkozókra sem. Talán a valódi sem ez. De egy biztos, olyan szintű matematikai, fizikai tudással rendelkezik, hogy a regényeihez alaposan fel kell kötni a nadrágot.
A Diaszpóra című regényében (Ad Astra kiadó, 2013) egy hatdimenziós univerzumot látogatnak meg a főszereplők - többek között, mert még ennél is furcsábbak a regényben leírt virtuális univerzumok.
A Permutation City-ben (csak angolul)matematikai univerzumok különböző rétegei jelennek meg, míg a The Clockwork Rocket-ben (megint csak angolul sajnos) a tér és az idő közötti kapcsolat teljesen más: az idő háromdimenziós térként viselkedik, míg a tér egydimenziós, és az univerzum matematikája úgy működik, hogy a fénysebesség minden irányban változó lehet. Például a fény nem úgy viselkedik, ahogy mi azt megszoktuk: hullámhosszai nem konstansak, és a sebessége attól függ, hogy milyen irányba halad az adott dimenzióban. Ez alapjaiban formálja meg a szereplők társadalmi, tudományos és technológiai fejlődését.
Kanyarodjunk egy kicsit befogadhatóbb irányba. Isaac Asimov Az istenek is regényében (Cédrus kiadó, 1992) energiát szivattyúzunk át egy párhuzamos univerzumból, ahol más fizikai törvények érvényesek. A Parauniverzumban élő lények három neműek, és energiájukat egy másfajta nukleáris reakcióból nyerik, amely a mi univerzumunkban instabil lenne. Az univerzumok közötti energiaátvitel azonban erkölcsi dilemmát is felvet, mert a folyamat az egyik univerzum pusztulásához vezethet.
Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben című sci-fi regényében (Ad Astra kiadó, 2013) a Galaxis korongja körkörösen kifelé különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkező zónákra oszlik, amelyekben egyre magasabb technológiai, sőt mentális szintet érhetnek el az ott élő fajok. Legbelül a Gondolattalan mélység található, itt nem képes értelmes civilizáció kifejlődni. A Föld a Lomha zónában található, ahol megvan a gondolkodás kerete, és a fénysebesség korlátja. A történet java a még eggyel fejlettebb Kívül zónában játszódik. Ezen túl pedig ott van a Transzcendencia az a zóna, ahol a Kívülben élő fajok által rettegett és elképzelhetetlen szuperintelligenciák, a hatalmak jönnek létre, ahol a technológiának nincsenek korlátjai, ahol minden lehetséges. A zóna peremén létesített emberi űrlabor tudósai egy ősrégi archívumot vizsgálnak, de közben elszabadítanak az archívumból valamit, amit évmilliókkal ezelőtt jó okkal zártak be oda.
David Brin The Practice Effect című regényében (csak angolul), illetve annak világban a tárgyak nem elhasználódnak, hanem használatuk során egyre jobbá válnak, egy kard például erősebbé és élesebbé válik minden csata után, ahelyett, hogy elkopna. A regény humoros és provokatív módon mutatja be, hogyan alakulna egy civilizáció, ahol az entrópia gyakorlatilag visszafelé működik, és a fejlődés kulcsa a gyakorlati használatban rejlik.
Stephen Baxter: Raft című regénye (sajnos megint csak angolul) egy párhuzamos univerzumban játszódik, ahol az alapvető fizikai törvények jelentős változáson mentek keresztül, különösen a gravitáció és a tömeg vonatkozásában. A világ egy hatalmas, vízfeletti tengeri tér, ahol a gravitáció rendkívül gyenge, és az atomok közötti erők másképp működnek, mint a mi világunkban. A gravitációs hatás az egész bolygót olyan mértékben befolyásolja, hogy az élet formáinak alkalmazkodniuk kell ehhez az új, szokatlan környezethez. A regény központjában egy emberi társadalom áll, amely a hatalmas tutajszerű struktúrákon, lebegő konténerszigeteken él, és az életük szoros összefonódik a környezeti körülményekkel.
Végezetül itt van a 2023-as Felfalt kozmosz című sci-fi regényemben szereplő másfajta fizika. (Ebben a hírlevélben írtam a regénynek ezen részéről hosszabban). Itt egy olyan fiktív univerzumot dolgoztam ki, a Szuperaverzmot, amely évmilliárdok óta nyeli el a mi univerzumunkat, csak ezt a fény terjedési sebességének határa miatt nem érzékelhettük. Ebben a Szupraverzumban teljesen más fizikai törvények uralkodnak, mint a mi világunkban: például a fény sebessége sokszorosa az általunk ismertnek, de másként működik a gravitációs vonzás, ami helyenként taszítóerőként viselkedik. És kiderül, hogy a Szupraverzum determinisztikus, azaz léteznek benne olyan kivetülések, úgynevezett „jövőszellemek”, amelyek időnként megmutatják nekünk, mit teszünk néhány perc múlva. És ha nem ezt tesszük, akkor összepréselődik körülöttünk, velünk együtt a téridő.
#Flippermúzeum
Jártatok már a Flippermúzeumban, Budapesten? Ne hagyjátok ki, mert valami brutálisan jó hely! Kb. 150 flippergép és több arcade játékgép (Mortal Kombat, autós játékok) töltenek meg egy pincehelyiséget, villognak, pittyegnek, fantasztikus hangulata van az egésznek.
Kipróbálható többek közt az első flippergépek egyike még 1947-ből, de közben meg van pl. vadiúj Star Wars: Mandalorian flipper masina is. Egy belépőjegyért bármelyik géppel bármennyit lehet játszani, van itt Trónok harca, Metallica, Star Warsok, Szellemirtók, Gyűrűk ura, Tetris, Terminator, de én a Star Trek TNG flipperrel töltöttem a legtöbb időt, tipikus, hogy egy Trek-flipperben volt a legnagyobb sikerélményem is.
#Érdekes
Az egyperces időgép:
Egy remek időutazós sci-fi rövidfilm, amely az egyperces időgépről szól, és tényleg megéri rászánni pár percet, mert nagyon jó!
The Furtunate son:
Ez pedig egy készülő, magyar science fiction animációs rövidfilm előzetese, amely ráadásul egy elképesztő, egyszemélyes projekt is egyben, Magyar Dániel sokéves, kitartó munkája.
Hogy hozta létre újra az Avatar 2. egyik vizes jelenetét valaki 100 óra alatt:
#Science fiction könyvek portugál módra
A tél elől pár napra Lisszabonba utaztunk, belekóstoltunk egy kis tavaszba (17 fok, de jó is volt, remélem, már itthon is egyre közeledik), és ilyenkor mindig felkeresünk pár könyvesboltot, hogy körbenézelődjünk, na meg egyúttal kíváncsi vagyok, milyen a sci-fi kínálat, milyenek a portugál könyvborítók.
Szóval, íme pár fotó egy nagyon menő lisszaboni könyvesboltból, és annak sci-fi részlegéből:
#Ez is érdekelhet a korábbi hírlevelekből
2025 januári hírlevél #22 - menő sci-fi ötletek: intelligens növények | Hogyan képzelték el a sci-fi írók és filmesek 2025-öt | milyen könyveket, sorozatokat, filmeket szerettem 2024-ben | hogy állok az új regénnyel | Chant of Sennaar: egy nagyon jó sci-fi kalandjáték
TOP15 kedvenc science fiction regényem - hírlevél extra
Októberi hírlevél #19: menő sci-fi ötletek: időfelügyelő szervezetek és időrendőrség | Egy újabb kimaradt Felfalt kozmosz jelenet: a szupralabor | Az Alfa Holdbázisról | Filmajánló: A szer - Substance | Novemberi film/sorozatváró, stb.
Köszönöm a figyelmet!
Ha tetszett, ajánld másoknak is!
