Markovics Botond sci-fi hírlevele #25 | 2025. március
Sziasztok!
Ez itt Markovics Botond science fiction író hírlevele.
(Ha az email váratlanul, elköszönés nélkül ér véget, akkor a gmail levágta a végét. Kattints a “tovább” gombra, hogy az egészet el tudd olvasni.)
#Milyen sci-fi sorozatok várhatóak idén?
Az előző hírlevélben összegyűjtöttem az idén várható sci-fi filmeket, most nézzük a sorozatokat, főleg mert itt szerintem sokkal-sokkal izgalmasabb a felhozatal, mint a filmeknél.
Severance - Különválás (2. évad - január, Apple TV - januártól)
Sajnos, a különválasztott tudatokról szóló, irodai weird sci-fi, a Severance valamiért nem lett az én sorozatom, de mégis mindig megnézem a következő részt. Szóval, nem a kedvencem, de ettől még az egyik legeredetibb koncepció az utóbbi évekből. És még pár rész hátra van a 2. évadból.
Invincible - Legyőzhetetlen (3. évad - február 6., Amazon Prime)
Az eredeti képregényt pont tavaly olvastam végig, és ha esetleg nem tudod, mi ez, tavaly írtam róla egy lelkes ajánlót. Emiatt én pont nem kapkodok annyira az animációs adaptációval, hiszen ismerem az egész sztorit, de ha csak a sorozatot nézitek, akkor annyit mondok, egyre jobb és jobb lesz, és elképesztően epikus dolgok vannak még hátra.
Star Trek: Strange New Worlds (3. évad - tavasz, Sky Showtime)
Ez az a sorozat, amiért a Star Treket 2025-ben is igazán szeretni lehet: modern, karakterközpontú, közben tiszteli és érti a múltat, viszont nem akar benne ragadni sem. A legfontosabb pedig: szíve és lelke van. Csodálatos a szereplők közti kémia, egyre inkább azt érzem, hogy egyik korábbi Trek-sorozatban sem volt ennyire az elejétől szerethető legénység (pedig ez nagy szó). Az epizódok ha kell, komolyak, fajsúlyosak, feszültek, elgondolkodtatók, és ha kell, rendkívül viccesek, szóval abszolút kiváló belépő a Star Trektől eddig idegenkedőknek is, mert teljesen megáll a saját lábán is.
Most tavasszal visszatér a 3. évad, és ideje volt, mert egy gigantikus cliffhangerrel hagytuk ott a 2. évadot.
The Last of Us (2. évad - április 14., HBO Max)
A The Last of Us videojátékoknak hatalmas rajongója vagyok, lelkesen vártam a sorozatot, de az első évadnál rájöttem, hogy jó-jó, profin hozza a történetet, de egészen más aktívan ott lenni ebben a világban, küzdeni a túlélésért, mint csak nézni.
Viszont a videojáték második részét még az elsőnél is jobban szeretem, és az előzetesből látom, hogy ez még sokkal hűbb lesz, mint az első évad. Nagyon meredek dolgok, kegyetlen események, szívfacsaró érzelmi hullámvasút várható, szóval, tűkön ülve várom, és remélem, a készítők bátrabbak lesznek, és még jobban át tudják adni ennek az embertelen világnak a zsigeri kegyetlenségét és ugyanakkor az emberségét is.
Star Wars: Andor (2. befejező évad - április 22., Disney+)
Az első évad elképesztően komplex és kemény volt, de talán kicsit lassú, viszont úgy gondolom, hogy a második, befejező évad, ami eljut majd a Rogue One filmig, fogja meglépni azt, amire én pl. várok már, amióta a Star Wars sorozatok elindultak. Szóval, nagyok az elvárásaim, és azt gondolom, hogy az első évad, na meg az egészen látványos előzetesek után talán okkal.
Április második felétől 4 héten át 3 epizódos bontásban érkezik.
Murderbot (május 16, Apple TV)
Martha Wells Öldöklő-naplók (Murderbot Diaries) című sci-fi (kis)regénysorozata a Fumax kiadó gondozásában magyarul is olvasható (első kötet: Kritikus rendszerhiba), és tavasszal érkezik belőle a sorozatadaptáció Alexander Skarsgard főszereplésével.
A főszereplője Murderbot, a különc biztonsági android, amely feltöri a saját vezérlőmodulját, és ahogy öntudatra ébred, elszabadul: önmaga létezésén filozofál, önismeretet fejleszt, eközben pedig méla undorral szemléli a körülötte lévő embereket, és komoly erkölcsi dilemmát okoz neki, hogy ne ölje meg őket. Nagy eséllyel egy cinikus, szarkasztikus, akciódús és egészen szórakoztató sorozatra lehet számítani.
Alien: Earth (nyáron, FX on Hulu)
Na, ezzel az új Alien-sorozattal kapcsolatban viszont semmilyen elvárásom sincs. Az, hogy két évvel az első Alien előtt játszódik, érdekes döntés, de majd meglátjuk, mi lesz belőle.
For All Mankind (5. évad - nincs még bejelentve, de ősz környékén várható, Apple TV)
A For All Mankind az utóbbi évek legkreatívabb sci-fi sorozata az Apple tv-n. Remélem, ismeritek, ha nem, akkor négy csodálatos évad vár rátok egy alternatív múltról, amelyben az oroszok szálltak először a Holdra, ami pedig tovább pörgette az űrversenyt és egy olyan alternatív világot hozott létre, ahol a 80-as években Holdbázisokon folyik a hidegháború, a 90-es években amerikai, orosz és vállalati űrverseny zajlik azért, hogy ki jut először a Marsra, a 2000-es években pedig kezdetét veszi űrbányászat. Az egész egy szerelmeslevél az űrkutatáshoz és valahol az emberiséghez. Szóval, a négy évad 4 évtizedet ölel át, és az idén érkező 5. évadban már 2012-ben járunk. (Ja, és elvileg készül már a Star City spinoff sorozat is, ami az oroszok oldaláról fogja megmutatni a Holdra szállást.)
Ez itt a 2.évad trailere, csak mert talán a 2. évad a kedvencem (vagy inkább a 4.?:)):
Lesz még egy Blade Runner 2099, papíron 2025 végén, de szerintem inkább 2026-ban, és sokat nem tudni róla az évszámon túl, ami a Blade Runner-világ továbbgondolását jelenti. Továbbá folytatódik az Alapítvány sorozat a 3. évaddal az Apple Tv-n, nagy eséllyel a Háromtest-probléma is a 2. évaddal, jön egy új Black Mirror évad, a hetedik, és véget ér a Stranger Things az 5. évaddal.
Szinte biztos kihagytam pár címet, amelyekről elfeledkeztem. Szóval, ha eszetekbe jut ilyen, mindenképpen írjátok meg kommentben! Melyiket várjátok a legjobban?
#Nők a világűrben
Az emberes űrutazások első 22 évében összesen három űrhajósnő járt az űrben: két szovjet (Valentyina Tyereskova és Szvetlana Szavickaja) és egy amerikai (Sally Ride, ő ráadásul csak 1983-ban), és mindegyikük története egészen egyedi és tanulságos.
Négy éve írtam a személyes történetükről a blogomra, de ma is nagyon aktuális: http://www.brandonhackett.hu/2021/03/nok-vilagurben.html#more
#Menő sci-fi ötletek 7. - Nagy, rejtélyes objektumok (BDO-k)
A science fiction szerintem egy egészen egyedi “jelenség” az irodalmon belül, ugyanis az irodalmi megfontolásokon túl tele van elképesztő ötletekkel, elméletekkel, futurológiával, tudománnyal, amit így együtt szerintem nem is igazán tud senki igazán értékelni az olvasókon túl.
Ilyen ötletekről írok ebben a minisorozatban. Korábban szerepeltek már a beszélő kutyák, a teleportáció, a kupolavárosok, időfelügyelő szervezetek, intelligens növények, másfajta fizika, és most jöjjenek a:
Hatalmas, rejtélyes objektumok
Az űroperákban, távolabbi jövőben, űrben játszódó történetekben gyakorta fordulnak elő hatalmas és rejtélyes (néma) űrobjektumok, angol nevükön Big Dumb Objectek (BDO-k), amelyek főként ősi civilizációk maradványai, hatalmas birodalmak gigantikus eszközei, fegyverei. Az emberi karakterek gyakran csak parányi felfedezők ezekben az óriási, idegen világokban, és a fő cél a felfedezés, a megértés, amely lehetőséget ad az íróknak arra, hogy az emberi tudás és felfogás határaival játsszanak.
Talán a legközismertebb “BDO” elmélete Freeman Dyson fizikus nevéhez fűződik 1960-ból, ez a Dyson-gömb - amit ráadásul szintén sci-fi inspirált, méghozzá Olaf Stapledon Star Maker című 1939-es regénye -, ami egy csillagot körülölelő mesterséges burok révén maximalizálja a csillag energiájának hasznosítását, és a hatalmas belső felületén képzelte el az életet.
A minden bizonnyal leghíresebb sci-fi BDO Arthur C. Clarke Randevú a Rámával című regényében szerepel: maga a Ráma, ez a hatalmas, henger alakú űrhajó, amely belép a Naprendszerbe, az emberiség pedig expedíciót küld a felfedezésére. A főszereplők bejárják a Ráma hengeres belsejét, amely egy zárt ökoszisztémát tartalmaz, de az idegen alkotók kiléte és célja azonban rejtély marad. (A Gentry Lee-vel “együtt” írt folytatásokban azért kiderül az eredete is.) Denis Villeneuve elvileg a harmadik Dűne film után a Ráma megfilmesítésébe vág bele. És, ha már Clarke, BOD-naknevezhető talán a Monolit hatalmas, fekete tömbje is a 2001. Űrodisszeiából.
Larry Niven Gyűrűvilág című regénye egy másik híres, hatalmas űrobjektumot mutat be: egy óriási, gyűrű alakú mesterséges világot, amely egy csillagot vesz körbe. A gyűrű egy teljes bolygónál sokkal nagyobb élőhelyet biztosít, elképesztő mérnöki bravúrral megalkotva, pl. a Gyűrű közepén lévő napot a nappal-éjszaka ciklusoknak megfelelően takarja ki a Gyűrű felszínéből. A regény nagy hatással volt későbbi sci-fi világokra, például a Halo videojáték-univerzumra is. Ahogy John Varley Titán című regényének űrhajós hősei is egy hatalmas mesterséges objektum felfedezésére indulnak, és mintha a regény egy Ráma és Gyűrűvilág utánérzés akarna lenni (nem is olyan jó, mint elődei.)
Stanislaw Lem Solaris című regényében egy élő rejtélyes objektum/kreatúra szerepel. A Solaris bolygó óceánja maga egy hatalmas, kiterjedt, képlékeny idegen elme, amely kapcsolatba lép az emberi tudósokkal a múltjukból, emlékeikből épített hallucinációkkal, de szándékai soha nem érthetőek meg teljesen.
Stephen Baxter Xeelee-ciklusa (magyarul sajnos nem jelent meg, pedig egy nagyon érdekes, sok kötetes hard sci-fi regénysorozat - én sem olvastam), amely a Xeelee nevű, az űrutazó civilizációk technológiáját messze meghaladó ősi fajról szól. A Xeeleek számos, elképesztő technológiai vívmányt hoztak létre, amelyek szinte mindegyike egy rejtélyes, gigászi űreszköz. Ilyen pl. a Gyűrű, ami egy több millió fényév átmérőjű, és közel fénysebességgel forgó, gigantikus kozmikus húr, amely a hatalmas gravitációja és forgása miatt szakadást hoz létre a világegyetem középpontjában. A szakadásba belépő hajók elhagyják az univerzumot, és egy másikba jutnak.
És akkor jöjjenek kedvenc brit modern űropera szerzőim, akik aztán nem szűkölködtek a zseniális BDO-ötletekben. Iain M. Banks Kultúra-ciklusának Orbitáljai hatalmas, mesterséges korong alakú életterek, amelyek csillagok körül keringenek, igaz, ezek csak nagyok, de nem rejtélyesek. De vannak itt civilizációk számára készült digitális poklok, óriási fegyverek és egyéb hatalmas objektumok is. Alastair Reynolds Jelenések tere regényében egy egész bolygónyi idegen gépezet kel életre, a Pushing Ice című könyvében a Szaturnusz Janus nevű holdjáról derül ki, hogy egy idegen konstrukció, amely egy csapat űrhajóst akarata ellenére 260 fényévnyire repít a Földtől. Peter F. Hamilton Pandóra csillaga sci-fijében szereplő, gigantikus erőtérrel elszigetelt csillagok is BDO-k a maguk módján, és a regény legizgalmasabb része, amikor az emberi felderítők behatolnak az erőtér mélyére, hogy kiderítsék, mi van odabent.
Robert Charles Wilson: Pörgés című regényében egy idegen erő/objektum beburkolja a Földet, ami által eltűnnek a csillagok, a Hold és a Nap. A Kronolitok című regényében pedig a jövőből ismeretlen funkciójú, hatalmas emlékművek jelennek meg a Földön, amelyek egy évtizedekkel későbbi hadúr dicsőségét és győzelmét hirdetik.
És ez csak néhány ismertebb példa a sok közül.
Írtam-e én is ilyesmit?
Igen, többet is, mert imádom ezt a témát. Az Isten gépei című regényemben a Manipulátor nevű idegen entitások a Földet egyszerűen áthelyezik egy vörös törpecsillag köré, és maguk a Manipulátorok valójában bolygóméretű gondolkodó agyak.
A Xeno-ban, ha jól emlékszem, két ilyen BDO is szerepel. Az egyik az ostoros civilizáció otthona, amely sok ezer, összeláncolt aszteroidából áll, a belsejükben tele bizarr életterekkel és az emlékeiket elveszített, kiszámíthatatlan ostoros civilizáció maradványával. A másik pedig az Eredő nevezetű hely, egy bolygókból és holdakból összeálló szuperlétesítmény, ahonnan az embereket és a regény többi civilizációját erőszakosan irányító titokzatos idegenek származnak, és amelyet egy fajközi expedíció próbál felfedezni. (Aki olvasta, nézze el a csúsztatásokat, nem akartam lelőni a fontos fordulatokat.)
A Felfalt kozmoszban több óriási struktúra kerül említésre, de a legtöbbet elsődlegesen a tachionradar nevű eszköz segítségével látjuk hatalmas távolságokból. Valahol talán a Szupraverzum, ez az idegen fizikájú univerzum, amely folyamatosan nyeli el a világegyetemünket is ide sorolható, de ezen felül akadnak említés szintjén a saját csillagukat magukkal hurcolva menekülő civilizációk is. A szerintem legérdekesebb viszont a Galaktikus Fal nevezetű idegen létesítmény/energiafal. Erről a regényben elég kevés dolog derül ki, viszont, ha eljutok a folytatás megírásáig, az már biztos, hogy ott fog játszódni.:)
#Könyves Magazin interjú (2024)
Egy éve volt olvasható a Könyves magazinon velem egy nagyinterjú, benne többek közt a mesterséges intelligenciákról, a halhatlanságról, technológiai diktatúrák lehetőségeiről, mindez a Felfalt kozmosz science fiction regényem kapcsán.
(Mondjuk azt nem gondoltam volna, hogy alig másfél évvel később az egész világ elindul egy olyan irányba, ami a könyvben szerepel - csak közben még ráadásul a klímaválságra is nagy ívben ejtünk, az emberéletek értékét pedig újra felülírja a rablógazdálkodás.)
#A legjobb 9, űrben játszódó sorozat - ami nem Star Trek:
Az első három örök kedvencem, mindazonáltal a listáról lemaradt az egyik legjobb és egyben egyetlen még futó sorozat, a For All Mankind.
Íme:
És akkor legyen itt egy szavazás is erről, nézzük, Nektek mik a kedvenceitek.
Egyet lehet csak választani, és önkényesen betettem a szerintem TOP5-öt, mert sajnos ez a szavazás-modul nem ad lehetőséget többre, így ha ezekből nem tudtok választani, akkor akár kommentben is megírhatjátok a kedvenceteket:
És hogy én mire szavaznék?
Hú, ez nagyon nehéz, a Battlestar Galactica, a For All Mankind és a The Expanse között kellene döntenem. És még fogalmam sincs.:) Alszom rá egyet előbb.
#Utazás az univerzum és az idő végéhez
Öt éve láttam utoljára ezt az elképesztő videót, ami az univerzum (vélt, elméleti) életciklusát mutatja be mostantól az idők legvégéig. De tényleg a legeslegvégéig.
Ami sokkal-sokkal távolabb van, mint el tudod képzelni.
És garantáltan eldobod tőle az agyad.
De ugyan, mitől? Hiszen tucatnyi ilyen ismeretterjesztő filmecske létezik, és igen, itt is jönnek egymás után a minőségi animációval bemutatott, ismerős események a pörgő évszám mellett: pl. a Voyager űrszonda egy másik csillag közelébe jut, néhány milliárd év, és a Nap nóvává válik, sok milliárd évvel később pedig szép lassan kihuny az összes csillag, az univerzum kihűl.
Hurrá, tudjuk, itt a vége.
Azonban ezen a ponton a közel fél órás videóból még négy perc sem telt el. És az igazán lélegzetelállító részek csak ekkor kezdődnek:
#Brian McClellan beszélget sci-fi/fantasy írókkal
Ha szereted a sci-fi/fantasy podcastokat, amelyben ismert sci-fi és fantasy írók beszélgetnek, akkor nagyon ajánlom Brian McClellan fantasy író podcast sorozatát, ami pont ezt teszi.
McClellan a Lőpormágus-könyvek írója, a Fumax kiadónál jelennek meg magyarul a regényei. A spotify-on és youtube-on is megtalálható sorozatának vendége volt többek közt John Scalzi, Brandon Sanderson, Naomi Novik, Pierce Brown, Becky Chambers, Chuck Wendig, Robert Jackson Bennett, RA Salvatore, stb.
A podcast angolul van, de a youtube-on a beállítások közt ott az egyre minőségibb automatikus fordítás opció is: https://www.youtube.com/@brianmcclellan1828
Többet meghallgattam már, a legszórakoztatóbb a Pierce Brownnal (Vörös lázadás-sorozat) és Brandon Sandersonnal való beszélgetés, de a legérdekesebb Ken Liu sci-fi és fantasy íróval készült, ami spontán átcsap egy egészen izgalmas futurológiai irányba. Ezt ide is linkelem:
#Tudtad-e hogy…?
James Cameron az Aliens / A bolygó neve halál egyik korai jelenetét, amikor a hibernációból felébredve először találkozunk a tengerészgyalogosokkal, akkor vette csak fel, amikor már az egész film leforgott, és a színészek már hónapok óta együtt voltak, mindezt azért, hogy rögtön az első jelenetben érződjön az összeszokottság, bajtársiasság.
És ha már első, leforgatott jelenet: Sigourney Weaver az előző filmjének csúszása miatt a tervezettnél három héttel később tudott csak kezdeni, emiatt Cameronék a forgatást azzal az egy jelenettel voltak kénytelenek kezdeni, amelyben nem volt szükség Weaverre, méghozzá: az idegen lények fészkébe való behatolással.
#Ajánlók:
Split Fiction (videojáték)
Amikor először láttam az előzetesét, azonnal tudtam, hogy íróházaspárként Anitával ez a mi videojátékunk lesz. Én sci-fit írok, Anita főként fantasyt, a sztorimesélés pedig életünk központi része, szóval, ezt a játékot mintha nekünk találták volna ki.
Zseniális az egész, nemrég a Facebookra írtam róla hosszabban is, itt tudjátok elolvasni, ha esetleg lemaradtatok róla.
Társasjáték ajánló: Shrine - Duel of Light
Amman Richárd barátom olyan szuper társasjátékok társalkotója, mint a Trickerion, Anachrony vagy legutóbb a Gamefundon kampányolt Reign of Hades.
Most egy egészen eredeti, fényekre épülő családi játékot fejlesztett, amelynek Kickstarter kampánya hamarosan indul itt:
#Tízperces időgép
A múltkori Egyperces időgép című sci-fi rövidfilm után most jöjjön a Tízperces! (Köszi a találatot a moly.hu-n @FélszipókásŐsmoly-nak!)
A végére egy kis különlegesség, hátha akad, akit legalább annyira érdekel, mint engem. Két általam nagyra tartott alkotó, Alex Garland (28 nappal később, Ex Machina, Civil War író/rendezője) és Neil Druckmann, a The Last of Us videojátékok és a sorozatadaptáció író-kreátora beszélgetnek írásról, történetekről. (Angolul van, és szokás szerint magyarul is feliratozható).
#Ez is érdekelhet a korábbi hírlevelekből
2025 februári sci-fi hírlevél - Milyen sci-fi filmek érkeznek 2025-ben | Menő sci-fi ötletek: másfajta fizika | Flippermúzeum ajánló | 2025 lesz az utolsó normális év, avagy jön az AI? | Egyperces időgép...
TOP 8+1 kedvenc idegen lényem - hírlevél extra
2025 januári hírlevél #22 - menő sci-fi ötletek: intelligens növények | Hogyan képzelték el a sci-fi írók és filmesek 2025-öt | milyen könyveket, sorozatokat, filmeket szerettem 2024-ben | hogy állok az új regénnyel | Chants of Sennaar: egy nagyon jó sci-fi kalandjáték
TOP15 kedvenc science fiction regényem - hírlevél extra
Köszönöm a figyelmet!
Ha tetszett, ajánld másoknak is!
Hát nálam a Firefly nem csak a legjobb űrben játszódó sorozat, hanem a legjobb sorozat mind közül és pont. 17x láttam az egészet. Néhány részt többször is, nem mindig mentem végig sorban.
Erről jut eszembe. Ha valaki olvasott hasonló hangulatú regényt, az érdekelne. Köszi. :)