Markovics Botond sci-fi hírlevele #17 | 2024. szeptember
Sziasztok!
Ez itt Markovics Botond science fiction író hírlevele.
#Beszélgetés Debrecenben október 17-én
Debreceniek, Debrecen közeliek, figyelem!
Korábban említettem, hogy az októberi Kortárs folyóiratban megjelenik egy novellám, és október 17-én a lapszám bemutatóján személyesen is ott leszek, velem is lesz egy beszélgetés.
Számos más nagyvárossal ellentétben, íróként még sosem jártam Debrecenben, úgyhogy nagyon örülök, hogy végre ez is megtörténik, ha arra jártok, debreceniek vagytok, gyertek!
#Könyv árstop
Október 1-től minden új könyv a megjelenését követő első 365 napban legfeljebb 10% kedvezménnyel árusítható. A rendelkezés magába foglalja az előrendeléseket és az e-könyveket is, és a kedvezményadásba mindenféle kedvezmény beleszámít. Még az ingyenes szállítási költség is.
Szóval, ezzel ezentúl érdemes majd számolni. Itt az Agave kiadó közleménye a témában. Ti mit szóltok hozzá?
https://agavekonyvek.hu/hir/beszeljunk-az-arkotottsegi-torvenyrol
#Menő sci-fi ötletek 3. - KUPOLAVÁROSOK
Asimov pszichohistóriája és robottörvényei, Clarke hatalmas űrobjektuma, a Ráma, Herbert Dűnéjének sajátos ökoszisztémája a fűszerrel, homokférgekkel. Dan Simmons Shrike-ja és időkriptái, Orson Scott Card különleges képességű gyerekkatonái, Iain M. Banks Elméi, és a végtelenségig tudnám sorolni a science fiction irodalom fantasztikus ötleteit. Én először ezekbe szerettem bele igazán kiskoromban, és egyfajta minisorozatként ezek közül szemezgetek egy-egy témakört, hogy egy-egy alapötlet ráadásul különböző írók fejében egészen másként születik újjá.
Az első téma a Beszélő kutyák volt, a második a Teleportáció, most pedig jöjjön a:
Kupolavárosok
A kupolavárosok, ezek az egybefüggő, nyomás alatt álló üvegkupolák, amelyek alatt akár egy egész város is elfért, ha jól emlékszem, a 20. század első felének egyik jellegzetes futurista (ma inkább retrofuturista) sci-fi elképzelései voltak. Még a 19. században Charles Fourier vetette fel először az ötletet, és már a korabeli írók fantáziáját is megmozgatta.
Számos régi science fictionben felbukkantak, például az elsüllyedt Atlantist védő víz alatti kupolaként, futurista-utópisztikus városelképzelésekként saját időjárás/hőmérséklet-szabályozással, én most néhány izgalmas és kedvenc regénybeli megvalósítást emelek ki - természetesen a teljesség igénye nélkül.
Kupolaváros hungaricumok
Számomra, és szerintem sok magyar sci-fi rajongó számára a kupolavárosok talán részben hungarikumok is, méghozzá két magyar író és ifjúsági sci-fijei: László Endre Szíriusz kapitánya és Nemere István A kupolaváros titka, Lars, Don és Ariel egyik űrkalandja miatt.
László Endre: Szíriusz kapitány-sorozata (hat regény, tucatnyi rádiójáték az 1980-as években)
Először a 80-as évek híres sci-fi rádiójátékában, majd később László Endre számos Szíriusz kapitány regényében találkoztam először a kupolaváros kifejezéssel.
A Szíriusz kapitány a 25. században játszódik, az utópisztikus, békés Hold Államban, amely számos kupolavárosból, ezer méter átmérőjű félgömbökből áll, amelyek néhány kilométerre egymástól épültek fel.
Van itt minden, graviplánok, videofon, légpárnás minifurgonok, lézerpisztoly, fotonmeghajtású űrhajók, Csibész, a robot(puli)kutya, és a fiatal főhősök, Liuna, Berci, Pierre, Pinton és Csibész robotpuli különféle science fiction rejtélyek után nyomoznak.
Ez meg itt egy Port.hu link, egy informatív összefoglaló írás arról, hogy hogyan érdemes olvasni és hallgatni Szíriusz kapitányt.
Nemere István: A kupolaváros titka (1982)
Nemere Istvántól Lars, Don és Ariel űrkalandjait imádtam kiskoromban, és az időrendben második történetben a három fiatal a saját maguk vezette űrhajón egy űrhajósképző tanfolyam felvételi vizsgájára utazik.
Azonban egy váratlan meteorriadó miatt azonnal le kell szállniuk a Mars felszínén, ahol egy elhagyatott kupolavárosban találnak majd átmeneti menedéket. A kupolaváros felfedezése közben azonban rájönnek, hogy az azonban mégsem egészen elhagyatott…
Persze, a kortárs science fiction írók is lelkesen “építenek” kupolavárosokat.
Kim Stanley Robinson a 2312 című regényében a Merkúron a Terminátor nevű, burával fedett város ráadásul halad, mászik, folyamatosan halad a bolygó árnyékos oldalán maradva, hogy elkerülje a közeli Nap pusztító sugárzását. Robinson nagyszabású Mars-trilógiájának idehaza ugyan csak az első kötete jelent meg, de a későbbi kötetekben szintén nagy kupolavárosok épülnek a vörös bolygón.
Andy Weir az Artemis című könyvében a Holdon szintúgy alumínium kupolák alatti életterekben élnek az emberek.
Alastair Reynolds Chasm City című, magyarul majd talán egyszer megjelenő, eszméletlenül jó hard sci-fi regénye az Epsilon Eridani csillag kietlen, pokoli Yellowstone bolygóján játszódik, ahol egy biztonságos, szélvédett, gázokkal teli kráter mélyén épült meg a tucatnyi kupolaegyüttesből álló Chasm city. Az évtizedekig utópisztikus körülmények közt fejlődő települést aztán megtámadta egy mesterséges nanovírus, ami emberi testet, a technológiát, épületeket, eszközöket egyaránt roncsolta, így a fejlődő, modern város lassan teljesen lepusztult, megmaradt lakói a túlélésért küzdenek.
Peter F. Hamilton Salvation-trilógiájában pedig kupola alakú energiaburákkal zárják le hermetikusan, és védelmezik a nagy földi városokat egy idegen vallási szekta támadásával szemben, amikor elpárolog a Föld légköre. A városok és más emberi létesítmények közt térkapukon tartják a kapcsolatot ebben a nyomasztó, háborús helyzetben. Stephen King A bura alatt című regényében pedig egy kisváros kerül egy idegen eredetű energiaburok alá.
New York, mint kupolaváros
1959-ben pl. Buckminster Fuller Manhattan közepére javasolt egy hatalmas üvegdómot, és ez a gondolat több híres sci-fi író fantáziáját is megmozgatta, pl. Ben Bove a The city of Darkness kisregényében szerepeltette, és megjelent ugyanez John Brunner pedig a Zanzibár (Stand on Zanzibar) című regényében is.
A projektről itt egy tartalmas angol nyelvű videó.
Vajon én írtam valaha kupolavárost valamelyik regényemben? Fogalmam sincs.:)
#Egy éve jelent meg a ‘Felfalt kozmosz’, négy éve pedig az ‘Eldobható testek’
A Felfalt kozmosz kapcsán az egyéves jubileum kapcsán az előző hírlevélben annak a történetét olvashattátok el, hogy miként jutott el a Felfalt kozmosz az első ötlet kipattanásától még 2010-ben a regény 2023-as megjelenéséig.
Az Eldobható testek a négy év alatt több kiadást megélt, és jópár ezer példány elfogyott már belőle, ráadásul már olvasható angol nyelven is - persze, ez még nem jelent semmit, ez most egyelőre egy lehetőség a nem magyar olvasók számára, aztán ki tudja.
#Könyvfesztiválos ajánlók
Szeptember végén a Millenárison újra Könyvfesztivál. Itt van néhány könyv, ami az eseményre jelenik meg, vagy nem olyan régen már megjelent, de én itt fogom beszerezni őket.
Dan Simmons: Endymion - Endymion felemelkedése díszdoboz (Agave)
Új kiadásban és egy csodás díszdobozban Dan simmons Hyperion cantosának lezáró két kötete. Talán nem olyan jó, és egy kicsit bő lére eresztett, de még így is csodálatos utazás a Hegemónia bukása utáni 3. ezredvégi világában, ahol egy vallási birodalom épült fel a romokból, és még a Shrike-nál is veszedelmesebb teremtmények is vadásznak az új és régi szereplőkre.
Jonathan Strahan: Az űroperák határtalan világa (Gabo)
Strahan ezúttal űropera rövidprózákból állított össze egy kötetet. És bár a novella/kisregény terjedelem és az űropera elég távol áll egymástól, de a remek szerzők igazán jó ajánlólevél (Alastair Reynolds, Ann Leckie, Becky Chambers, Sam J. Miller, Yoon Ha Lee és sokan mások)
Avi Loeb: Csillagok között (Agave)
A Harvard elismert asztrofizikusának és a Földönkívüli bestsellerszerzőjének legújabb könyve arról szól, hogy miért kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából, hogy csillagközi civilizációvá váljunk, és azt is részletesen kifejti, hogyan hódíthatnánk meg a világűrt.
N. K. Jemisin - Jamal Campbell: Távolűr - Far Sector (Gabo - képregény)
Nem nagyon rajongók a DC, Marvel szuperhős képregényekért manapság már, kicsit beleuntam az önismétlésekbe, de Jemisin és egy 2500-as évekbeli űroperába ültetett Zöld Lámpás történet azért más tészta, eg ideje már nézegettem, hogy elolvasom angolul, de szerencsére most megjelenik magyarul is.
The Boys (Szukits kiadó, képregény)
A kegyetlen, cinikus szuperhős sztori, amiből az Amazon Prime azonos című sikersorozata is készült. A képregény eddig kimaradt, de most jön magyarul igényes, keményborítós, deluxe kiadásban, szóval
Lente Gábor: Tudomány a Dűne univerzumában (Typotex)
Vajon miért nincsenek robotok a Dűnében? Megvalósulhat-e a csillagközi utazás? Hogyan működnek a sivatagi cirkoruhák, és vannak-e a homokférgeknek földi rokonai? Tudományos elemzések, kalandozások a Dűne ötleteiből kiindulva. Nagyon izgalmas koncepció, Dűne rajongóként nem fogom kihagyni.
Alita: a harc angyala (Fumax - manga, október 13)
Sajnos, mint nemrég kiderült, mégsem tud megjelenni a Könyvfesztiválra, de azért itt hagyom, mert utána pár héttel már érkezik (így viszont már árstop törvénnyel emelt áron), itt pedig írtam róla egy átfogó kedvcsinálót, mert nagyon szeretem.
#Mit olvastam
Hú, most elég sokat, legalábbis oldalszámra, ugyanis sikerült jó hosszú sorozatokba belefognom, egészen különböző zsánerekből, és ráadásul most főként képregény és manga ajánló következik, mert a legújabb Peter F. Hamilton-regénybe még csak éppen belekezdtem, arról majd írok külön, mert az egészen érdekes lesz majd.
Robert Kirkman: Invincible (Image comics, képregény)
Végére értem a teljes Invincible képregénysorozatnak, 12 vaskos kötet, közel 4000 oldal, konkrétan a legjobb szuperhős képregény, amit valaha olvastam, tele űropera elemekkel. Az amazonon fut belőle egy animációs sorozat, de szerintem a képregény sokkal jobb,és a jó hír, hogy a Szukits elkezdi kiadni október közepétől magyarul.
Én meg addigra majd csinálok róla egy külön, részletesebb ajánlót, hogy miért tökéletes szórakozás minden sci-fi szeretőnek.
Kentaro Miura: Berserk (Dark Horse comics, manga)
Sokan azt mondják, hogy ez az epikus Dark fantasy sztori a valaha készült legjobb manga. Én ezt nem hittem el, hiszen annyi nagyon jó mangát olvastam már, ráadásul az elejébe belelapozva sem győzött meg soha, sőt, kezdeti csúnyácska kinézete többször el is riasztott.
Azonban van most már egy csodálatos, bőrkötéses, nagy méretű deluxe kiadás, így mégis belevágtam.
Most a harmadánál járok, és annyiban módosítom a véleményemet, hogy a legjobb általam olvasott manga eddig, de az össz-képregényes,sőt olvasási listámon is nagyon előkelő helyet foglal el eddig. Kegyetlen, zsigeri, mégis nagyon emberi, néha nagyon beteg, néha csak fantasztikusan megírt, egyedi történet.
Vinland saga (Kodansha, manga)
Egy másik manga történetfolyam, egy vikinges, történelmi fikció i. sz. 1000 környékéről, és az árva kölyök, Thorfinn életét követi nyomon Izlandtól, Norvégián és Anglián át. Még csak egy 700 oldalas köteten vagyok túl, de az igen jó volt ahhoz, hogy mindenképpen folytassam.
#Érdekes
Hogyan változott a science fiction az elmúlt hét évtized folyamán:
Miért nem fog a hibernáció segíteni abban, hogy eljussunk más csillagokra. Persze, bennünket sci-fi írókat ez nem zavar továbbra sem,;) mi pusztán ötleteket adunk, a kutatók meg majd megvalósítanak - vagy nem.
#Ez is érdekelhet a korábbi hírlevelekből
Augusztusi hírlevél #14: menő sci-fi ötletek: Teleportáljunk! | Az SFF Vektor az év sci-fijének választotta a Felfalt kozmoszt | Könyvajánlók | Felfalt kozmosz napló: Másfajta fizika…
A Felfalt kozmosz, avagy egy négyszer elkezdett regény története | hírlevél #16 - extra
Júliusi hírlevél #13: menő sci-fi ötletek: A beszélő kutyák | #Felfalt kozmosz napló 5. - szusztinizmus és alapjövedelem | Blog és podkaszt ajánló | Mit írók most és még sok más…
Köszönöm a figyelmet!
Ha tetszett, ajánld másoknak is!
