Markovics Botond sci-fi hírlevele #33: Karácsonyi könyvtippek, AI a művészek ellen, Az Alfa Centauriról, Filmajánló...

Sziasztok!

Ez itt Markovics Botond science fiction író 2025. decemberi hírlevele.

Ha a hírlevélen túl is követnétek, akkor ez itt a Facebook írói oldalam, itt meg hektikusan az Instagramon is előfordulok. Ha nem olvastál még tőlem, vagy csak nem mindent, itt egy gyorstalpaló “melyik regényedet olvassam” címmel.

És köszönöm, ha megosztod, terjeszted a hírlevél hírét sci-fi szerető ismerősök körében. (Ha az email váratlanul, elköszönés nélkül ér véget, akkor a levelezőrendszer levágta a végét. Kattints a “tovább” gombra, hogy az egészet el tudd olvasni.)

---

Karácsonyi sci-fi könyv- és képregény ajánló

Íme a mondhatni szokásos karácsony előtti sci-fi könyvajánló, hátha találsz köztük számodra is izgalmas könyvet. Ismét a legfrissebb megjelenések közül válogatok, saját ízlés, érdeklődés alapján.

A korábbi hírlevelekben pedig megtaláljátok a Könyvfesztiválos és a Könyvheti ajánlómat is, további idei, izgalmas, idei sci-fi könyvekkel, képregényekkel.

Matt Dinniman: DUNGEON CRAWLER CARL - A KAZAMATÁK HŐSE (sci-fi regény, Agave)

Az angol nyelvű kiadás rengetegszer szembejött velem, és el is ment mellettem valamiért, talán a címe, borítója miatt. Aztán amikor megláttam, hogy jön magyarul, kicsit utánaolvastam, hogy mi ez, és rögtön be is szereztem, karácsonyi szünetben remélem, lesz időm rá.

Van itt egy űrlényinvázió, ami során minden ember alkotta építmény megsemmisül a Földön, a főhős Carl és a rábízott macska pedig egy kegyetlen, de abszurd intergalaktikus valóságshowba pottyan, amit próbál meg túlélni. Nagyon szórakoztató, cinikus, vicces regény ez, amennyire látom, ideális kikapcsolódás lesz karácsonyi ünnepekre. És egy több kötetes sorozat első része.

Emily Tesh: VESZETT DICSŐSÉG (sci-fi regény, Gabo kiadó)

Űropera, és tudtommal nem sorozat, tavaly pedig Hugo-díjat nyert.

Kyrt a születése óta arra a napra képezték ki, amikor bosszút állhat az idegeneken a Föld megsemmisítéséért. A Gaea Állomáson, szülőbolygója túlélőinek társaságában nevelkedett lány készül szembenézni a Bölcsességgel, a valóságot alakítani képes fegyverrel, amellyel a mazsó nevű idegenek győzedelmeskedtek az emberiség felett.

Már elkezdtem olvasni, és az eleje egészen meggyőző, ugyanis remek világépítés és izgalmas karakterek villannak fel rögtön az elején. Ha elolvastam, majd írok is róla.

Shirow Masamune: GHOST IN THE SHELL (manga, Fumax kiadó)

Nem gondoltam volna, hogy ez a klasszikus cyberpunk manga, amiből anime és mozifilm is készült, valaha magyarul is olvasható lesz, ráadásul ilyen minőségi kiadásban. Na, de most itt van, úgyhogy Ti se hagyjátok ki!

BLADE RUNNER 2029 (1. rész a 3-ból) (sci-fi képregény, Magnum Opus)

Korábban írtam már ennek a remek sci-fi képregénynek az első fejezetéről, a Blade Runner 2019-ről (3 kötetben jelent meg), ami a nevéből eredően a Blade Runner világában játszódó, igen jó science fiction. Remélem, ez a 10 évvel későbbi folytatás is az lesz.

Hajime Isayama: ATTACK ON TITAN 4. (manga, Fumax)

Még nem késő becsatlakozni ebbe a hatalmas poszt-apokaliptikus, őrült történetfolyamba, ahol az óriás titánok pusztítják a Földet, az emberek pedig falakkal védett városokban védekeznek. És a sztori ráadásul ennél sokkal-sokkal szövevényesebb és fordulatosabb. Karácsony előtt pedig megjelenik a 4. vaskos kötet is.

AZ ÉV MAGYAR SCIENCE FICTION ÉS FANTASY NOVELLÁI 2025 (sci-fi/fantasy novellák, Gabo)

Ha magyar sci-fi és fantasy novellákat szeretnétek olvasni, akkor a 2018 óta futó antológia sorozat minden évben kiváló választás, és gyanítom, így lesz ez most is. Nekem ugyan csak a legelső, 2018-as antológiába volt időm, energiám novellát küldeni, de talán majd egyszer újra eljutok ide is.

Robert Kirkman: INVINCIBLE - LEGYŐZHETETLEN (képregénysorozat, Szukits kiadó)

Bár tavaly végére értem a teljes képregénysorozatnak angolul, magyarul is közben már a 4. kötetnél járunk a 12-ből. Szerintem sokkal jobb, mint az animációs sorozat, és kb. a 4. kötettől már olyan fantasztikus minőségű a rajzolás, hogy néha tátott szájjal néztem az elképesztő oldalakat. Tavaly írtam róla egy mélyebb ajánló bejegyzést is: 8 ok, amiért az Invincible a legjobb szuperhős képregény

A Szukitsnál egyébként fut még a THE BOYS is, mint a másik húzónév. A sorozatnál elvileg sokkal karcosabb és betegebb (most talán meglepődtél, hiszen a sorozat sem Disney-mese). Ez a kiadás is nagyon szép, és ha érdekel az eredeti sztori, ezt sem érdemes kihagyni.

Mivel a két utolsó elolvasott könyvem pont két John Scalzi-regény volt (egyik tavaszi, másik őszi megjelenés, ezeket már úgy ajánlom újra, hogy olvastam is őket.

A Csak a Hold az égen egy egészen érdekes kísérlet, novellisztikus, rövid történetek fűzére, amiben Scalzi meglepően logikusan és érdekesen, sok szemszögből járja körbe, hogy mi történne, ha a Hold sajttá változna. A másik A törékeny béke egy Vének háborúja regény, és én nagy lelkesedéssel tértem vissza ebbe az univerzumba sok év után. Mert sikerül ugyanazt az élményt adnia többé-kevésbé egy új főhősnővel. Itt írtam a kettőről együtt, hosszabban egy-egy ajánlót egy korábbi Facebook posztban.

Valószínűleg sok kiadónál ráadásul akciók is lesznek, régebbi könyvekre (ahol nincs árkötöttség). A képregényeket, mangákat pedig érdemes a 2025.12.14-én megrendezésre kerülő Hungarokomixon vagy a kiadóktól beszerezni, mert nem mind szokott könyvesbolti forgalmazásba kerülni.

Ha pedig Felfalt kozmoszt szeretnétek ajándékba adni vagy kapni, akkor az Agave kiadó karácsonyi akciójában 50% kedvezménnyel vehetitek meg, sok más szuper sci-fi és fantasy könyv társaságában.

---

#Online novella! - Mi lett volna, ha Neumann János nem hal meg olyan fiatalon

Egy tavalyi alternatív történelmi sci-fi novellám, ami tavaly jelent meg a Hévíz folyóiratban, mostantól online és ingyenesen olvasható itt:

https://hevizfolyoirat.hu/irasok/mi-dolga-maradt-ukronia/

Mi lett volna, ha Neumann János nem hal meg 1957-ben (54 évesen, rákban), hanem aktív részese lesz az internet és a mesterséges intelligencia korának?

A történet címe “Mi dolga maradt”, és így kezdődik:

“Neumann Jánossal 1994-ben találkoztam először, hogy egy interjút készítsek vele. Kilencven évesen már csak ritkán fogadott újságírókat, de kapcsolataim révén elértem, hogy velem kivételt tegyen. Pedig egyáltalán nem voltam újságíró.”

Itt pedig a teljes Hévíz A.I. tematikájú lapszámot elolvashatjátok.

---

#Beszélgessünk az AI-ról 4. - Tilly Norwood, avagy az “A.I. újabb támadása”, ezúttal a színészek ellen

Tilly Norwood az AI “színésznő” megjelenése nemrég alaposan sokkolta a hollywoodi színész- és filmes társadalmat. Az AI-színésznőt Eline Van der Velden, a holland színész és humorista által alapított, mesterséges intelligenciával foglalkozó cég kreálta. Van der Velden úgy fogalmazott, hogy Tilly, “mint azelőtt sok műalkotás, ő is párbeszédre sarkallja az embereket és ez megmutatja a kreativitás valódi erejét.”

A SAG-AFTRA színészszakszervezet azonnal elítélte az esetet, szerintük Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program terméke, amelyet ráadásul számtalan profi színész munkájával tanítottak be.”

Fogalmam sincs, hova tart a világ, de gyakorlatilag minden kreatív művészeti ágat fenyeget ugyanez. A könyves világot is. És pl. már az egyre gyakrabban AI generálta könyvborítók terjedésén is látszik, hogy a kiadókat nem mindig érdekli. És sok olvasót sem.

Eközben egyre nehezebb lesz felismerni az AI generálta tartalmakat. Nemrég pont egy újabb balhé kapott lángra: az egyik magyar kiadó teljesen AI-val fordíttatott le egy könyvet. Szerencsére lett visszhangja, nem is kicsi. Csak tartok tőle, hogy eleinte még tényleg lesz ugyan felháborodás, de egy idő után egyre kevésbé, főleg, ahogy a nyelvi modellek egyre tökéletesebb fordításra lesznek képesek. Nem tudom, hogy ezt a szellemet vissza lehet-e még zárni a palackba. Ha realistán nézem, akkor nem.

A kérdés, hogy a kultúrafogyasztókat mennyire fogja zavarni az AI generálta könyv, zene, grafika, kép vagy film. Mennyire fognak/fogunk ellenük tiltakozni. Mert ha nem eléggé, akkor pillanatok alatt elárasztják a kultúrát (ez részben már elkezdődött, elsőként a képgenerátorokkal). Olcsóbb és gyorsabb: ez két olyan szempont, ami egy üzleti vállalkozás számára mindig vonzó lesz. (Az pedig sajnos a kutyát sem érdekli, hogy bármilyen hasonló AI terméket kreatív művészek munkáival “tanítottak” - nyilván bármilyen engedély nélkül.)

És van ennek egy olyan kényes vetülete is, hogy mi történik, ha pl. az irodalomban eljutunk arra a szintre, hogy átlagban (hangsúlyozottan átlagban), a teljesen AI generálta szöveg ugyanúgy vagy jobban teljesít, mint az ember által írt.

Eredeti talán nem lesz, stílusos sem biztos (egyelőre), de mondjuk többeknek közel ugyanolyan élményt ad. Mert a történelem során a hatékonyság mindig győzött. Hiába az emberi munka, ha a gép, technológia ugyanazt gyorsabban, olcsóbban megcsinálja, akkor bizony az emberi munkaerő visszaszorul.

Még nem tudom, mi lesz a kiút, de folyamatosan gondolkodom rajta. Mindenesetre a különböző tematikák közül a science fictiont (a jó és egyedi sc-fit) veszélyezteti talán a legkevésbé, mert az egyediséget a legnehezebb imitálni. Viszont egy formulaizált történetet már szinte ma is meg tud írni olvashatóra egy algoritmus.

Úgyhogy nem vagyok optimista. Ellenben sci-fi íróként nagyon érdekel, mi fog történni, merre tartunk, biztos, hogy fogok még erről írni, sőt, igazából már több mint tíz éve írtam is. Aki még esetleg nem olvasta, annak a témában ajánlom Az utolsó író című novellámat, ami a Könyves magazinon szabadon elolvasható.

---

#Rövid írós évértékelő

Nem sok új szöveget olvashattatok tőlem mostanában.

Ettől függetlenül viszont rengeteget írtam és írok. Sőt, szerintem nagyon régen nem írtam ennyit és ilyen intenzíven. Viszont a regényírás egy magányos elfoglaltság, és hiába nagyon izgalmas az alkotói folyamat, és hiába imádom, amikor valami új, apró dologra jövök rá, amikor összeáll egy szereplő útja, vagy elkészül egy újabb jelenet, ezek önmagukban rajtam kívül más számára nem nagyon értelmezhető örömök.

Az új regény nagy erőkkel halad a végleges verzió felé. A szerkesztővel, Takács Gáborral pedig már a szöveget gyúrjuk. A könyv jövő júniusban érkezik, és szerintem örülni fogtok majd egy extra meglepetésnek is ezzel kapcsolatban.

Ezentúl pedig nemrég döbbentem rá, hogy közben egészen meglepő dolgokat művelek az alkotói folyamat közben. Hogy miket, azt ebben a Facebook posztban hosszabban is kifejtettem, mert több könyvön is dolgozom párhuzamosan éppen.

Ami fontos:

Mindjárt itt van 2026, és januárban végre tényleg tudok már bővebben is mesélni az új regényről, címmel, részletekkel, háttérrel.

---

#Híres csillagok a science fictionben

A science fiction irodalom (és filmek) sokszor más csillagok bolygóin játszódnak. Ezek lehetnek távoli, sokszor kitalált csillagok, vagy pedig olyan ismert, közeliek, amelyekről manapság egészen sokat tudunk.

Ezekből szemezgetek majd science fiction referenciákkal megszórva, ugyanis rengeteg, ismert és kevésbé ismert, de nagyon izgalmas csillag és ezeket felhasználó sci-fi történet akad.

Kezdjük a legtriviálisabbal és a majdnem legközelebbivel:

ALFA CENTAURI A és B csillagpár

A legközelebbi csillag a Proxima Centauri, egy kis vörös törpe 4,24 fényévnyire. Az Alfa Centauri egy kettős csillag kb. 4,34 fényévnyire, amelyek egymás körül keringenek, és kb. 80 év alatt tesznek egy kört egymás körül. (A három csillagot szokták együtt a Centauri hármas csillagrendszernek is nevezni.)

Az A csillag nagyobb és 1,4-szer fényesebb, mint a Nap, de ugyanabba a G-színképosztályba tartozik. A B csillag hűvösebb, K-színképosztályú, és ugyan szinte akkora az átmérője, mint a Nap, de a fényessége csak 40%-a.

Mivel a két csillag elliptikus pályán kering egymás körül, ezért az egymáshoz képesti távolságuk 11 csillagászati egység és 25 csillagászati egység között változik. Ami azt jelenti, hogy amikor közel vannak egymáshoz, akkor pl. a B csillag egy teoretikus bolygójáról az A csillag egészen jól látható, a Nap méretének 11%-át kitevő, fényes korongként világít.

Emiatt éjszaka több ezerszer fényesebb lenne a teliholdnál (de még a legtávolabbi ponton is több százszor), azaz ilyenkor az éjszaka inkább szürkülethez lenne hasonló, amikor látszódnak az árnyékok.

Milyen science fictionökben szerepel?

A legismertebb referencia valószínűleg az Avatar.

Amelynek egyébként egészen izgalmas a tudományos háttere, csak sajnos a filmben ennek vajmi kevés nyoma maradt, nem akarták ezzel terhelni a nézőket, viszont James Cameron mindig nagyon alapos, és az Avatar tudományos-csillagászati háttere nagyon részletesen ki van találva. Akit érdekel, az Avatar wiki oldalon böngészhet részleteket.

A Pandora hold, a na’vik otthona, az Alfa Centauri A csillag körül keringő gázóriás, a Polüphémosz egyik holdja (A Polüphémosz nevet az Odüsszeia Küklopszáról kapta egy Jupiterhez hasonló szemszerű folt miatt), és egy nagyon izgalmas bioszférával rendelkező égitest.

A nehézkedés 20%-kal kisebb, a többit pedig ismerjük a filmekből, mint például az unobtanium nevű szobahőmérsékleten félvezető anyagot, ami a gázóriás erős mágneses tere révén lebegésre képes. (Erről szívesen néztem, hallottam volna többet a filmekben, de ez is az egyszerűsítések áldozatául esett, így annyi hangzik el, hogy nagyon értékes.)

A háttértörténet szerint az ISV Bradbury nevű 5km hosszú csillaghajó járt először az A és B csillagnál. Elsőként a B csillagot látogatták meg, majd néhány hónap alatt repültek át az A-hoz, ahol a Pandóra hold is található.

Egy másik híres Alfa Centauri ábrázolás Cixin Liu A háromtest-probléma regényeiben (és a sorozatban) jelenik meg, ez ugyanis a trisolarisi civilizáció otthona, akik inváziót indítanak a Föld ellen. És Alfa Centauri egyben a háromtest-probléma alapját képező csillagrendszer is. Liu a valóságot annyiban eltorzította, hogy az Alfa Centauri két csillagának és a Proxima Centauri egymáshoz való keringési pályáinak semmi köze nincs a címbéli háromtest-problémához, és a valóságban semmiféle, hasonló együttállás, naphő általi pusztítás nem történik, mint ami a történetben szerepel, de ez persze mit sem von le a könyvek értékéből.

A híres képregény (és film) -sorozat, a Transformers autobot transformereinek eredeti otthona, a Szaturnusz méretű mesterséges bolygó, a Cybertron (vagy Kibertron) is eredetileg az Alfa Centauri körül keringett, de hogy pontosan melyik csillag körül, az nem volt megnevezve.

Ezentúl az ikercsillag előfordul még több, ismert regényben is, még ha leginkább egyetlen csillagként is, részletek nélkül.

Pl. Philip K. Dick Az Alfa hold klánjaiban a Föld az Alfa Centauri rendszer Alpha III bolygóján élő rovar-civilizációval háborúzik, majd néhány évvel a harcok befejezése után az Alfa III M2 holdon pszichiátriai kezelésből kiengedett telepesek élnek klánokba szerveződve, akik nem bírták a kolonizáció terheit. A Földnek egy orvosi küldetés álcája mögött azonban szándékában áll visszavenni a kolóniát.

Arthur C. Clarke A távoli Föld dalaiban tudósok felfedezik, hogy a Nap nóvává fog válni, és ez elől menekülve elkezdődik az emberiség csillagok közé terjeszkedése. Szondákat küldenek szét, amelyek embriókat szállítanak a közeli rendszerek benépesítésére. Az első úti cél az Alfa Centauri Pasadena nevű bolygója volt. (A regény azonban egy másik csillagrendszer Thalassa nevű bolygóján játszódik, a Pasadena csak említésre kerül.)

Isaac Asimov Alapítvány-ciklusában, az Alapítvány és Földben Trevize tanácsos és Janov Pelorat a Föld keresése közben eljutnak az Alfa Centauri egyik bolygójára is (nem emlékszem, itt kiderült-e, melyik csillag), aminek lakói meg akarják ölni őket, hogy megőrizzék a Föld titkát.

Bónuszként William Gibson Neuromancer című regénye végén is felbukkan az Alfa Centauri említés szintjén (apró spoiler, ha még nem olvastad): a könyv végén az AI Wintermute/Neuromancer fedez fel egy idegen AI-t a csillagrendszerben.

---

#Hol tart az űrkutatás: űrmérnökség, űripar, űrbányászat, űrfegyverkezés

Ma szinte minden az AI-ról szól, viszont nem csak ott történnek, közelednek látványos technológiai ugrások, hanem az űrkutatásban is. Az előző hírlevélben volt szó a közelgő Hold-programról, űrversenyről, Hold körüli űrállomásról, Mars-utazásról.

Itt egy beszélgetés Zábori Balázs űripari szakemberrel, Magyarország első Európai Űrügynökség ösztöndíjasával (akivel az MVM Futuretalksban egy beszélgetésben szerepeltünk), amiben rengeteg mindent megtudhattok arról, hogy mik történnek a következő években és miért válik újra rendkívül fontossá az űrkutatás.

---

#Hol vannak az idegenek?

Két cikket olvastam nemrég a fenti kérdés kapcsán.

Az egyik szerint osztrák tudósok kutatása szerint a legközelebbi civilizáció is minimum 33 ezer fényévnyire van tőlünk, és legalább 280 ezer éve létezik. Korábban pedig oxfordi kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy 53 és 99 százalék közé tehető annak az esélye, hogy egyedül vagyunk a galaxisban, vagyis jóval valószínűbb, hogy nem létezik intelligens élet a Földön kívül.

Csakhogy eközben a NASA már a 6000. exobolygót vette fel az adatbázisába (3 éve lépték át az 5000-et), és további 8000 jelölt vár megerősítésre.

Én “csak” egy science fiction író vagyok, viszont továbbra is azt gondolom, hogy az univerzum méretéhez képest rendkívül korlátozott tudásunk alapján bármit sarkosan kijelenteni nagy merészség. Felállíthatunk matematikailag megalapozott becsléseket, és ez az, amit valóban tudunk tenni jelenleg, de szerintem messze nem ismerjük az összes változót.

Ezen felül szerencsére itt van nekünk a science fiction, ahol aztán tényleg szabadjára ereszthetjük a képzeletet, elméleteket, ötleteket találhatunk ki, filozofálhatunk, és a tényeken túlra is elutazhatunk.

A témáról bővebben egy Facebook posztban töprengtem nemrég.

---

#Aktuális sci-fi filmek és sorozatok

Szemezgetés az elmúlt időszak sci-fi filmjeiből.

TRON: Ares

Vártam? Nem igazán. Pedig a 15 évvel ezelőtti Tron: Legacy ha nem is váltotta meg a világot, a dizájn, a hangulat és a zene azért nekem nagyon bejött.

Viszont a nulla közeli várakozáshoz képest kifejezetten élveztem a filmet, illetve annak egyes részeit. Főként mondjuk első felét, mert az utolsó harmad sajnos harmatos-sablonos-hervasztó-kiszámítható lett, ezt kicsit sajnálom, de az első felében akadtak ötletek, és a dizájn, a vizualitás IMAX-ben azért egészen szuper volt . Itt írtam róla a Facebookon hosszabban.

House of Dynamite (Feszült helyzet - ez ám a címadás!)

Izgalmas alapszituáció, mi van, ha az USA-ra kilőnek egy nukleáris rakétát, de nem tudják azonosítani, hogy honnan. Lelőjék, és a döntési protokoll kellően gyors-e, hogy ezt biztonsággal megtehesse az USA? A válasz ijesztőnek tűnik, még ha elvileg fikcióról is van szó.

A film első harmadát még kifejezetten élveztem is, utána viszont az újrakezdésekbe sajnos majdnem belealudtam. Értem, mit akart mondani a film, csak szerintem ebben “a több szemszögből végignézzük majdnem ugyanazt” szerkezetben elmesélve nem volt se feszült, se elég érdekes.

Predator: Badlands

Hát, ez a film nagyon pozitív meglepetés volt, én kifejezetten élveztem, még úgy is, hogy egészen másfajta hangulat, stílus, mint az eredeti Predator. Mondhatni nem sok köze van hozzá. Ellenben rengeteg minden is egyszerre: néha egészen szórakoztató, néha teljesen gyökkettő, máskor meg nagyon vicces és kreatív, de van, amikor meg nem. Közben meg számtalan film kreatív mash-upja, amiről szinte külön tanulmányt lehetne írni. Itt írtam róla a Facebookon hosszabban. (A zenéje pedig talán az idei egyik legjobb filmzene.)

Bugonia:

Yorghos Lanthimos filmjei többségét én imádom, mert elképesztően furák, polgárpukkasztóak, lásd a 2023-as Szegény Párákat, ami szintén sci-fi/fantasy elemeket tartalmaz. Ahogy a Bugonia is: két konteóhívő félbolond elrabolja egy biotech cég igazgatónőjét (Emma Stone), mert meg vannak győződve róla, hogy az Androméda galaxisból származó idegen, és innen egy néha kellemetlen, néha kegyetlen, néha vicces dráma kerekedik.

---

#Érdekes

A Dűne 3. az Avengers: Doomsday ellen?

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy mindkét filmet 2026. december 18-án fogják bemutatni, ami egy igen érdekes helyzetet teremt. Lehet, hogy minden idők legnagyobb dupla mozis bemutatója, egy még az Oppenheimer/Barbie-nál (Barbenheimer) is nagyobb közös hype-ot és mozis bevételrobbanást okozó esemény lehet belőle? Mondjuk, a Barbenheimer azért működött, mert teljesen más közönséghez szólt a kettő, és itt ez nem igaz.

Dunesday vagy DoomDune?:)

Nekem azonban inkább az a tippem, hogy a Dűne 3. rész, mint ahogy az első és a második is, végül halasztásra kerül, és 2027 március lesz a végső bemutató (3 évvel a 2. rész után).

Ha viszont marad a dupla bemutató, akkor érdekes, hogy ki melyiket fogja először megnézni? Én nyilván a Dűne 3-at.:) Aztán másnap a Doomsdayt. És nektek mi lenne a nézési sorrendetek?

Ez itt egy egészen jó elemzés (angolul, de magyar feliratozható) arról, hogy miként értelmezi át, ad mélyebb jelentést az Andor sorozat a Star Wars: Egy új reménynek.

---

#Ez is érdekelhet a korábbi hírlevelekből

Újra emberek a Holdon, avagy izgalmas tények és tervek az űrkutatás jelenéből és jövőjéből: elképzelhető, hogy tíz év múlva egyidejűleg három ország űrhajósai is a Holdon sétálnak majd…

2025 szeptemberi sci-fi hírlevél #31: Beszélgessünk az AI-ról |sci-fi könyvajánlók, friss megjelenések | Menő sci-fi ötletek: Világállamok | Fura írói szokások | Két éves a Felfalt kozmosz, stb.

TOP’” kedvenc science fiction filmem - hírlevél extra

2025 júliusi sci-fi hírlevél #29: A tartalomból: célegyenesben az új regény | Nincs sötét erdő | Beszélgessünk az AI-ról: elveszi-e a munkánkat? | Menő sci-fi ötletek: Bolygómérnökség, űrmérnökség

---

Nagyon Boldog Ünnepeket kívánok Nektek!

Ha tetszett, ajánld másoknak is!